Meg kellene tarts még,
ahogy túlérett gyümölcsét
a mozdulatlan ág,
s ha érinti könnyű szellő
pihenhet a földön,
míg nem tapossa láb.
Meg kellene látnod,
ahogy sebzett madár átkos,
köröző gyilkosát,
és elvezethetnéd onnan
legyen máshol nyomban,
ne ahol fészke áll.
Meg kellene értsél,
ne maradjon bennem kétség,
mi vagyunk a világ,
s amíg vállamon elhordom
éveink, a gondom
melletted tova száll.
2013.03.30.
Zsefy Zs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése