2014. nov. 25.

Hangulatfoszlányok

Most került elő egy régebbi blogomból...

hangulatfoszlányok kúsztak át a szobán
fénytörések rondója kísérte
kint az éledő hajnalparázs az éjszakát
kócos hajkoronájával megigézte
az eltitkolt vágyak álomcsipkéit
asztalára rendezte a múlt idő
a párnáról szelíden hagyta elsodorni
felsejlő emlékeit mint egy gyönge nő
az éj baritonjával versenyt dalolt
a korán ébredő kíváncsiság
rigó füttyétől elvarázsolt kert lett
a homlokba ékelt lidércnyomás 



2009.12.05.

Zsefy Zsanett

2014. nov. 22.

már soha másképp

...versciklus...



ÁLMODOZÓ














ezerszer is elátkoztalak 
és ezerszer öntöttem szoborba   
arcodat 

körbecipeltem akár egy trófeát 
a tökéletest 
a bronzból elevent 

csak lélegzetvételkor éreztem 
néha hogy gipszporral lett tele 
a tüdőm s szemem előtt táncol 
felkavarva 
pedig vihart sem keltettem 

*
azt hittem tökéletest alkottam 
elfelejtettem hogy én is csupán 
újraélesztett szikra vagyok 
szunnyadó tűzből mentettek 
ördögökkel szövetkezett angyalok 

*** 
ÖNÁMÍTÓ 










elhittem 
hogy a rossz 
behunyt szemem káprázata 
eltűnik ha nézlek 
akár a háztetőkre vackolódott köd 
ha rátelepszik a nap 
és én semmit sem ronthattam meg benned 
amit magamban nem akartam 

hogy örökre befoghattam 
és szétszórva 
osztogathatom a napot 
szívből tenyérből 
akár félszavakon át 

hogy az árnyék 
csak más dimenzióban követhet 
és itt mindig úgy ragyog 
hogy nem is ismerik az éjszakát 

illúzió 

csak a halál biztos és végleges 
addig hullámfodrokként 
egymáshoz simulva 
vagy viharban törve 
ha partot érünk 
marad a képzelet 

de abban is megtartalak 

hisz úgy illeszkedünk mi az időben 
mint puzzle darabkák 
mint a keresések 
s találkozások pillanatait 
agyunkban visszajátszó 
filmrészletek 

külön-külön és együtt is
értékesek

*** 
MÁR SOHA MÁSKÉPP



már nem hagyhatlak el 
mert itt élsz 
minden csendben 
és bennem visszhangzol 
szóban 
kulcszörgésben 
távozásban 
közeledésben 
tüzeket szítva is szelíden 

bár ezerszer elátkoztalak 
és ezerszer is áldlak 
nem szabadulhatok 

érzem tovább hordozlak 
hajnaltól hajnalig 
sötétből cipellek sötétedésig 
amíg csak ébredsz 
amíg csak élek maradsz 


és én maradok 


2014.11.22.
Zsefy Zsanett

Domján Edit: Fátyolos a szemed


2014. nov. 21.

Facebook oldalamról...köszöntő Alízomnak

Csilla Szentesi Bakkné
november 14., 9:59 · 


Boldog névnapot Drága Jánoska Alíz-om !
*
Az időjárás arra járást' is kedvez lám a Mackómnak,
hogy álmodozzon, s álmot osszon minden rászorulónak.
E neves napon neved nagyon közel került szívemhez,
s míg szóról szóra nem jön strófa, csak botladozom merengve.
Körül járom, szánom-bánom, hogy oly soká nem kerestem,
füled húznám, szíved húrját pendíteném epedve.
Hogy félreértés még se essék, baráti e kapcsolat,
a hézagokat léleknyomat tölti be, s nem karcolat.
Oda-vissza ölelések repdesnek az éterben,
hullámtanból ismeretlen fogalom, s nem méterben.
Hangtalanul csókanyától cuppan nagyon sok puszi,
Drága Alíz neved napján se legyél alamuszi!
Ölelésem sosem fárad,
ne felejtsd el csókanyádat!

(Zsani)

2014. nov. 18.

Amibe nem haltam bele...


Úgy döntöttem, lejegyzem, mielőtt elfelejteném, hogy egy infarktus után még egy kardos támadást is túléltem 2007-ben, a Kerekes Kft Főnix Csarnokban megtartott évzáró buliján. Az elkövető még ma is szabadlábon van. Sem akkor, sem azóta nem hozott fel a mentségére semmit, pedig miután kiszúrt magának a nézőtérről és felkísért a színpadra, teljesen átszúrta a torkomat egy hosszú karddal!

Mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna, hogy egy csepp vért sem veszítettem, nem estem össze, mint egy rongybaba, megköszönte hősies asszisztálásomat aznapi horrorjához és bezsebelte a tapsokat. :)))

Szerencséjére fogalma sem volt róla, hogy én a szeptember 25-i infarktusom, és hosszú kórházi tartózkodás után a mutatvány alatt végig azon izgultam, hogy rosszul ne legyek, össze ne essek, mert oda a produkció(ja). :))))

Aki pedig a merényletet elkövette "ellenem":  Nagy Molnár Dávid

Azért örülök, hogy "aktív" részese lehettem  a műsorának! :)
Utólag is sok sikert!







2014. nov. 16.

Halasztási kérelem


ISTENTELEN

A hajnal átnyúlt felettem.
Csak lassan húzta félre 
az éjszaka függönyét,
miközben lesöpörte 
a párnán nyújtózó álmokat.

Este szedhetem újra össze.
Lehet nem is találom meg mind.

Közben még az is elveszhet,
amiből Isten 
csak nekem nyújtott
és megengedte, hogy velem 
egésszé kerekedjen. 
Mint régen. 
Amikor még volt bennem 
hit.

*
TÜZET VISZEK


Túl világos már minden.
A Nap hét ágán 
hét sárkány okád tüzet.
Míg rég-ismerős szavakra várok,
a múlt csendesen lángol. 
Eloltani mégsem vágyom, mert
nélküle senki leszek.

*
ÚTBAN HAZAFELÉ

Az égen egyre több 
az ismerős csillag
- távcsővel egy sem látható -.
Ujjbegyemben 
múló percek babrálnak.
Elmaradt érintések.
Be nem gyógyulók.

A zsibbadás végigfut 
a nap gerincén
lépéselőnyt adva az éjnek.
Utat vág nekem is a ködben
a csillagfoltos messzeségbe.

*
HALASZTÁSI KÉRELEM

Mostanában esténként 
felhőtekercsekre üzenetet írok,

Istennek,

és az égig érő fák hegyére tűzöm:
Bár az idő és a tér 
körötted végtelen, 
én még maradnék 
egy keveset. Jó itt nekem.




2014.11.16.- 2015.09.11.
Zsefy Zsanett


2014. nov. 8.

Ma 79 éves A. Delon

Isten éltesse!



A.Delon kontúrja

http://youtu.be/jvmf6hAVzW4

Művészlegenda, nem bandita,
jóképű, szelíd, nem vad bika,
de robbanó motora vágynak.

Volt belső égésű pillanat,
titok, mit őrzött hét lakat,
s testeken gyöngyöző pára.

Esélytelennek átszakadt
ütőér, sebhely, bús nyarak,
bombanők, kamaszok álma.

Lehetett lovag, áruló,
máskor szép arcát áruló
szerelmes, szívedbe zártad.

Sokkolt a sármos mosolya,
bárhol is járt a lábnyoma
megmarad, s nem csak a mának.

Nem számít már, hogy hány alany
vesztett rajta vagy nyert aranyt,
ikonja lett a világnak.


2014.05.08.
Zsefy Zsanett





2014. nov. 6.

Rongyos élet


Az életemen nincsen folt,
ha cérna szakadt, tűm nem volt.
Kikandikál a réseken
az értelmetlen félelem,
hogy tovább hasad s nem lesz ész
eltüntetni mi hibás rész,
és végig totál zavartan
viaskodom majd magammal.
De Isten néhány öltéssel 
megtoldhatja pár lépéssel,
és hagyja addig szaladjon,
ameddig kell még haladnom.
Ha megtorpan, tán szárnyat ad,
hogy teljesítse vágyamat.
Addig se legyen lakatlan,
akárhogy is tagadtam!



2014.11.06.-2015.11.17.-2016.06.27.(5. átirat)
Zsefy Zsanett

*

2014. nov. 1.

Nem hamvadó

(Zene: Lakrimosa - http://youtu.be/k1-TrAvp_xs)

Még visszanéz 
és int egy láthatatlant
a füstlepelbe burkolt pillanat.
Így száll el múlt, jelen,
s a holnap 
csak másnak hozhat újabb harcokat.
Zsebkendőben fájdalmat gyűrkészünk, 
ha a porcelán Időtlen széttörik,
és a csendbe metsző 
bús orgonahang a
mellkasunkba hiányként hasít.
A könnyekből
lassan emlék sarjad,
és minden perc majd 
újjászületik.
Hisz tudjuk mind, az
meg sohasem halhat,
akit újrarajzol elménk 
és a hit.


2014.11.01.
Zsefy Zsanett
*
Szüleim sírja
Szüleim sírja
2014. 11.02.

Férjem Szüleinek, Rokonainak sírja
2014.11.02.
*
 Férjem Nagyszüleinek a sírjánál: 2014.11.02.
 *
Sógornőm sírjánál:  2014.11.02.