2013. jan. 11.

Nem érek hozzád, úgy hagylak pihenni


http://youtu.be/zNbXuFBjncw


Nem érek hozzád, úgy hagylak pihenni.
Amíg homlokát ráncolja az ég
én kiengesztelni igyekszem Istent,
pedig sosem volt köztünk szakadék.

Az idő körénk már burkot nem húzhat.
Árokká mélyült, s mint pengevágta seb
élesen fáj. Hiába varrják össze,
gyógyult nyoma is rajtam lesz.

Nem érek hozzád, de hagyj még tévedni!
Az ajtóban vársz ragyogó Csillagom.
Élővé festem szemöldököd ívét.
Karod melegében magam ringatom.

Nem érek hozzád, hogy nyugalmat leljél.
Késői sétán, ha erre visz utam
elrendezgetem a pár szál virágot,
hogy alattuk békésen tovább szunnyadj.

Nem érek hozzád, csak hagylak pihenni.
Bár rég volt az a nap, mégsem vérzik el.
Úgy mesélnék még Anyám sok-sok szépet,
ahogy meséltél, s elhittem, élni kell.


Átirat
2014.10.30.
*
Eredeti - 2013.01.11-15.
Zsefy Zsanett

*
 Szabó Lőrinc: Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy alszol c. versének bennem-csengése
*
A Wolf kastély fotóját - régi otthonunkét - : Bakó Irén fotóstól kaptam. Köszönöm.

2 megjegyzés:

Zsefy Zsanett írta...

1999. január 15-én elhunyt Édesanyám.

Zsefy Zsanett írta...

Eredeti:

Már nem érek hozzád, úgy hagylak pihenni,
s amíg fent homlokát ráncolja az ég,
én kiengesztelni igyekszem Istent,
pedig sosem volt közöttünk szakadék.

Pár bevillanó érzés nem elégít ki,
bennem még oly sok a sajgó fájdalom,
nem hoz közelebb, mint csontjainkat sem,
hiába eredtek közös érfalon.

Körénk az idő burkot régen nem húzhat,
árokká mélyült, mint pengevágta seb
élesen fáj, s hiába varrják össze,
gyógyult nyoma is örökké rajtam lesz.

Már nem érek hozzád, de hagyj még tévedni:
az ajtóban vársz, ragyogó csillagom,
élővé festem szemöldököd ívét,
s karod melegében magam ringatom.

Már nem érek hozzád, hogy nyugalmat leljél,
késői sétán, ha erre visz utam,
elrendezgetem a pár szál virágot,
hogy alattuk békésen tovább szunnyadj.

2013.01.11-15.