...csak egy néma pad
szemez kintről veled,
egy kis madár a lábánál
kevéske magot keres.
Az utca már nem invitál,
kihűlt a nyári láng,
de hajamba még
nem tűzött fényt
az elmúló ifjúság.
A pirkadat, mint űzött vad
rohan a fény után,
rövidke volt, nappalba holt
élete alkonyán.
A Nap lement,
de a Hold feszes
sarlóval fent kereng.
Egy régi dal, mely felkavart,
most súlytalan tova lebeg.
A szél zörög, s én rád török
nem hagyva több időt,
ha elmegyek
már ne kergesd
illúzióként a jövőnk.
A szétzilált világba zárd
elképzelt énemet,
lefestheted,
- szebb nem lehet -
a varázs elszáll velem..
*
Zene linkje:
http://youtu.be/xQXtH83mplI
Zsefy Zsanett
(Ez egy régi firkám..., ami majdnem elkallódott...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése