Oldalak
- Főoldal
- SEHOLSINCS Világ - korábbi blogom
- VERSEIM - 1.
- VERSEIM - 2.
- VERSEIM - 3.
- VERSEIM - 4.
- Verseim - 5. és egyebek
- Prózák és szösszenetek
- Fotók rólunk
- NETKÖTETEM
- VIDEÓIM - 1. és megzenésített/hangos verseim
- VIDEÓIM - 2
- EZ IS, AZ IS
- ...mintha bemutatkoznék...
- Publikációk-pályázatok
- LINKOLDAL
- Receptjeim
- Dalszövegek
- Verseimhez csatolt zenék linkjei
- FOTÓK-MI
- FOTÓK - TAPPANCSOK
- Utcánk mostani és korábbi árvái
2014. szept. 30.
Széljárás
Szövögeti hálóját az este,
ma könnyű szellőt vendégségbe vár,
lombok hegye mozdulatba rebben,
épp pókfonálon hintázik a nyár.
Minden ősszel új erővel éled,
s ha télbe fordul, alszik a határ
havat kavar, repdes földön, jégen,
hogy tavasz hátán verjen majd tanyát.
Dudorászik estike szoknyáján,
ha kótyagosra részegül szegény,
átbucskázik néhány alvó talpfán
és elszáguld az évszakok fején.
2014.09.30.-2018.04.23.
Zsefy Zsanett
*
Kép származási helye internet. A fotóművészt nem sikerült teljes bizonyossággal beazonosítani, de valószínű innen származik a fotó:
https://www.flickr.com/photos/masotti-primo/
2014. szept. 26.
Gyerekcipőben...
Facebook: 2014. szeptember 25., 9:56
Ma van a második születésnapom. Éppen a hetedik.
A szűlész egy kardiológus volt. A diagnózis pedig első fali infarktus.
Azt szokták mondani ilyenkor, hogy újjászülettem. Én nem.
Minden hibámat megtartottam, az erényeim továbbra is palástolva - magam elől is -, ha volt/van egyáltalán.
Maradtam javíthatatlan arra a kis időre. :D
*
fogadj el
ne szedd szét a lego-emberkéket
ne tépd le a virágok szirmait
nézd a pillanatragasztó mérgez
ne rakd ki újra plasztik álmaim
a lelked mélyén vagyok egy szelet
falat kenyérnyi vagy kisebb talán
én nem hordozok istentől jelet
csipkebokor sem vagyok nemhogy láng
ha mégis égek tiéd az érdem
mert nem oltottál el idő előtt
engedted hogy csillapítsam éhed
és megmenthessek még sok éhezőt
Zsefy
Ma van a második születésnapom. Éppen a hetedik.
A szűlész egy kardiológus volt. A diagnózis pedig első fali infarktus.
Azt szokták mondani ilyenkor, hogy újjászülettem. Én nem.
Minden hibámat megtartottam, az erényeim továbbra is palástolva - magam elől is -, ha volt/van egyáltalán.
Maradtam javíthatatlan arra a kis időre. :D
*
fogadj el
ne szedd szét a lego-emberkéket
ne tépd le a virágok szirmait
nézd a pillanatragasztó mérgez
ne rakd ki újra plasztik álmaim
a lelked mélyén vagyok egy szelet
falat kenyérnyi vagy kisebb talán
én nem hordozok istentől jelet
csipkebokor sem vagyok nemhogy láng
ha mégis égek tiéd az érdem
mert nem oltottál el idő előtt
engedted hogy csillapítsam éhed
és megmenthessek még sok éhezőt
Zsefy
2014. szept. 23.
Szélsőséges idő-jár-ás
Asszem...új köpenyt kellene vennem...de nem köpönyeget váltani! :)
Az időjárás egyre szélsőségesebb. Viharok dúlnak, új szelek fújnak. Csak úgy száll a dokk-por no !?
Az időjárás egyre szélsőségesebb. Viharok dúlnak, új szelek fújnak. Csak úgy száll a dokk-por no !?
2014. szept. 7.
Emlékezés - Megtartó képzelet
Ez a bejegyzésem a facebookról eltűnt... :(
*
BÚCSÚ és emlékezés
Nem hiszem, hogy itt a fészen ismerte volna valaki, vagy csak kevesen. Nekem azóta volt ismerősöm, hogy mostani otthonunkba költöztünk. Valaki ajánlotta, hogy mennyire precíz, ügyes kezű, kedves asszony. Így hozzá vittem néhány aljazni, szűkíteni, javítani való ruhát. S mert igaznak bizonyult a hír, én is ajánlottam Őt másnak. Idővel több lett, mint "üzleti" kapcsolat. Meg-megosztottuk egymással örömünket, bánatunkat. A sors nem volt kegyes hozzá, de Ő mindig felállt, és igyekezett győzni a maga hétköznapi harcaiban.
De már elég régen futottunk össze. Akkor is csak éppen köszöntünk...és: "ha több időnk lesz, majd beszélgetünk is" vetettük még oda szinte egyszerre egymásnak. Az idő ma már mindkettőnknek mást jelent. Egyikőnknek fogy, a másikunknak végtelen. Nehéz észrevenni, mikor lassítsunk, és utólag könnyű megmondani, de annál inkább fájóbb beismerni, hogy mégiscsak meg kellett volna állni egy percre...
Hiányozni fogsz sokunknak!
Nyugodj békében, Elvira!
2014.08.23.
Megtartó képzelet
távol a világtól hol nincs komor felhő
bárányok legelnek s közel a Teremtő
csillagporba mártott aranyló ecset
sziporkázó fátyolba álmodja az eget
sámánok újabb varázslást tanulnak
hódolnak ezzel embernek Úrnak
szirének zsongnak angyali zenében
hol az ideák is valóságban élnek
a király koldus a koldus ember
ébred benne remény mikor reggel felkel
angyali ének fogadja a halált
de nincs ki megölelne nincs veled barát
nem hallod többé szavát gyermekednek
távol a világtól nem kellene még lenned
Zsefy Zsanett
*
BÚCSÚ és emlékezés
Nem hiszem, hogy itt a fészen ismerte volna valaki, vagy csak kevesen. Nekem azóta volt ismerősöm, hogy mostani otthonunkba költöztünk. Valaki ajánlotta, hogy mennyire precíz, ügyes kezű, kedves asszony. Így hozzá vittem néhány aljazni, szűkíteni, javítani való ruhát. S mert igaznak bizonyult a hír, én is ajánlottam Őt másnak. Idővel több lett, mint "üzleti" kapcsolat. Meg-megosztottuk egymással örömünket, bánatunkat. A sors nem volt kegyes hozzá, de Ő mindig felállt, és igyekezett győzni a maga hétköznapi harcaiban.
De már elég régen futottunk össze. Akkor is csak éppen köszöntünk...és: "ha több időnk lesz, majd beszélgetünk is" vetettük még oda szinte egyszerre egymásnak. Az idő ma már mindkettőnknek mást jelent. Egyikőnknek fogy, a másikunknak végtelen. Nehéz észrevenni, mikor lassítsunk, és utólag könnyű megmondani, de annál inkább fájóbb beismerni, hogy mégiscsak meg kellett volna állni egy percre...
Hiányozni fogsz sokunknak!
Nyugodj békében, Elvira!
2014.08.23.
Megtartó képzelet
távol a világtól hol nincs komor felhő
bárányok legelnek s közel a Teremtő
csillagporba mártott aranyló ecset
sziporkázó fátyolba álmodja az eget
sámánok újabb varázslást tanulnak
hódolnak ezzel embernek Úrnak
szirének zsongnak angyali zenében
hol az ideák is valóságban élnek
a király koldus a koldus ember
ébred benne remény mikor reggel felkel
angyali ének fogadja a halált
de nincs ki megölelne nincs veled barát
nem hallod többé szavát gyermekednek
távol a világtól nem kellene még lenned
Zsefy Zsanett
2014. szept. 6.
csillagjég
csillagokat prüszköl a hold
ráfagy mind az éjüstre
a föld felett ezért ragyog
milliónyi jégtüske
korcsolyázna rajta a nap
ha nem lenne oly beteg
virradatra felolvasztja
homlokával a jeget
nincs bajára semmi gyógyír
éjszakákat hajnal vált
nappal lázas éjjel lángsír
a hold ezért fagyban jár
2014.09.06.
Zsefy Zsanett
Új címmel - GALAKTIKUS KÓRISME - elmentve ITT:
http://lelekelek.blogspot.hu/2016/09/galaktikus-korisme.html
Szürreális kép - avagy ami lemehet, azt legyűrik
Lila kockás fa törzsén pucér harkály kopogtat. A szőrös kukac szemérmesen ajtót nyit, bár gyantáztat.
- Elnézést, te kedves harkály, hogy nem követtem a trendet! Tegnap egész nap csak ettem, s a külsőmet elfeledtem.
- Semmi gond, - így a harkály. - Én sem csípem az új imaget, de modern világ vásznán élek, s a vulgaritás kell kicsit. Takargatnám a farkamat, de tollaimat lehagyták. Azt mondták így többet érek, bár hozzád jobban így sem férek, legalább nem izzad rá(m).
Azzal nyakon csípte, s nyelte-nyelte a kissé szőrös kukacot. Lenyelni ám nem ment könnyen, mert a gyanta ragadt szépen, míg eképp morfondírozott:
- Még szerencse, hogy a torkom szőrmentes és elég tág, mert különben fennakadna minden ami egész más.
2014.05.31.
ZsZs
2014. szept. 5.
Tappancsok csendje
Tegnap hajnal óta Detti és a cicák szokatlanul visszafogottak. Nincs rohangálás, bújócskázás, nyávogás a kajáért. Esznek, nézelődnek az erkélyen és alszanak.
Túlzásnak tűnne, ha azt mondanám, érzik, hogy baj van, hogy valami szokatlan dolog történt. Még inkább túlzás lenne azt állítani, hogy felfogták Béci hiányát.
Mégis... Mica tegnap délelőtt odament Bélához, és megszagolta. Ácsogott tétován, majd bejött az erkélyről a lakásba. Lefeküdni.
Én rosszul voltam, így lepihentem egy kicsit. Mica azonnal, és nagyon óvatosan elhelyezkedett szokásától eltérően, kivételesen a lábamnál. (Máskor csak akkor jött hozzám, ha hanyatt feküdtem. Olyankor a hasamon helyezkedett el.)
Olyan volt, mintha érezte volna, hogy bánatom van, s vigasztalásra, kedvességre szorulok.
Szerintem így is volt. Ő már megtapasztalta. 2003-ban elveszítette a legjobb barátját, Fricikét. Két hónapig élvezhették egymás társaságát. Annyi időt adtak az égiek Fricikének.
Annyira imádták egymást, hogy Frici halála után kis híján Mici majdnem belepusztult. Egy hónap kellett, hogy felépüljön, mert nem evett. (Fecskendővel etettük az akkor már két éves Micót.)
Még évek múltával is naponta! odament a heverőhöz, ami mögé bújt Fricike a halála előtt, és nekem minden nap meg kellett mutatnom Micónak, hogy már nincs ott az ő kis barátja.
Szívhasogató volt.
Béci csendje
Reggelente a gép mellett ébredezek. Ma is. Önkéntelenül balra nézek, a földre, ahol az utóbbi időben pihent nappal, ha gépeztem, s aludt éjjel Bécikém. De nincs ott, csak az üresség. A reggelihez is hiába várom a legkajásabb, - lassan két éve - mégis csont-sovány macsekom. Belém hasít, milyen eszméletlen méretű az az űr, amit maga után hagyott. Több cicám is van, mégis, mintha mind kámforrá váltak volna. Hiába imádom mindet, most valahogy nem "töltik be" a "teret". Fülelek, de nincs dorombolás.
Béci hallgat. Pedig nekem örökké dorombolt. Még akkor is, ha orvosnál voltunk, ha beteg volt, ha csak annyit mondtam neki:
- Béci! Hm?
A mennyben csend van. Még nem törte meg ezt a csendet. Talán majd, ha találkozunk.
2014. szept. 4.
Béci elment
Ma éjjel.
Csendesen, ahogy élt. De itt dorombol a szívemben örökké.
A maga hét kilogrammjával, bársonyos, sűrű, szép rajzolatú bundájával úgy hatott akár egy gyönyörű vadmacska. A temperamentuma viszont épp ellenkezője volt a vad rokonáénak.. Szeretetre szomjas, barátságos, sosem tolakodó. Kedvenc helye már az első naptól fogva a helyiség - ahol épp tartózkodtunk - valamelyik sarka, ahonnan mindent jól beláthatott, de ő nem volt útban. Azért nem vetette meg a kényelmes fotelt, heverőt sem. Az erkélyen pedig kifejezetten szívesen pihent tavasztól őszig. Nyáron gyakran kint is éjszakázott.
Hiány
Tappancsaim
Fotók - Tappancsok
Csendesen, ahogy élt. De itt dorombol a szívemben örökké.
A maga hét kilogrammjával, bársonyos, sűrű, szép rajzolatú bundájával úgy hatott akár egy gyönyörű vadmacska. A temperamentuma viszont épp ellenkezője volt a vad rokonáénak.. Szeretetre szomjas, barátságos, sosem tolakodó. Kedvenc helye már az első naptól fogva a helyiség - ahol épp tartózkodtunk - valamelyik sarka, ahonnan mindent jól beláthatott, de ő nem volt útban. Azért nem vetette meg a kényelmes fotelt, heverőt sem. Az erkélyen pedig kifejezetten szívesen pihent tavasztól őszig. Nyáron gyakran kint is éjszakázott.
Béci galamblesen
2012.
A 2011-es vesebetegsége miatti kezelések, injekciók maradandó "nyomot" hagytak rajta. Lefogyott, annak ellenére, hogy farkasétvágya lett, s a gyönyörű bundája is megritkult. De megmaradt továbbra is dorombolós, imádni való macseknak.
2012.01.17.
Vagy a kutya tutyimutyi, vagy a macska pofátlan... :)
Detti mindig megvárta, hogy Béci előkóstoljon. Csak azután kezdett enni. Természetesen Bécivel együtt. Egy tálból.

Bélám
az ÁNTSZ önkéntese is volt...Minden cicám után
leellenőrízte, hogy dolguk végeztével rendet hagytak-e az
almos tálban. Ha nem, akkor ő befejezte. Természetesen
engem is ellenőrzött, hogy tökéletesen kitakarítottam-e.
Amikor befejeztem a műveletet, akkor mindkét almos tálat
szemrevételezte, majd elégedetten és, mint akit puskából
lőttek ki, elrohant. Igazi jó fej volt a Drága.
Egy szatyor Béci.
Aludni bárhol lehet Béci szerint.
Az utolsó félévben már rohamosan romlott a látása is. Semminek nem ment neki, de a közeli dolgokat nem látta. Így, ha kaját kapott, mindíg megkopogtattam az edény környékén a járólapot, majd ha az edény közelébe ért, a tálkáját is. Ilyenkor beleszimatolt a levegőbe, s úgy tájolta be az ételt. :( De az almos tálat, és a kedvenc helyét/helyeit mindig megtalálta. Igaz, néha már a helységnek háttal feküdt le, mint aki nem érzi/látja az irányt.
2004. október 17-től 2014.09.04-ig volt családunk "becses tagja". (Pár nappal hamarabb ugyan, de születésnapi ajándékomnak szánta magát.)
Köszönöm, hogy anno - lehettél már akkor 8-10 éves is - kiválasztottál gazdádnak!Hiány
Tappancsaim
Fotók - Tappancsok
2014. szept. 3.
Kaptam, örültem
Az alábbi e-mail értesítést kaptam:
Üzeneted érkezett
2014. szeptember 2.
molle az alábbi üzenetet küldte neked a .... rendszerén keresztül:
"Kedves cedrus49! :)
Minden elismerésem, gratulálok a verseidhez!
" Ne félj Kicsim " - most bukkantam rá erre a versre,viszont beleszerettem abban a pillanatban! Annyira megnyugtató, kedves, a gyermek lelkéhez szóló.... :) csodaszép, holnap a KisManómnak biztos felolvasom, sőt ahányszor most elolvastam talán menni fog fejből is! :)
Sok-sok verset még! :) "
***
Az ilyen "háttér"-üzenet(ek) miatt -, mert szerencsére akad még -, amihez az Olvasó(m)/Olvasóim/, vette/vették/ a fáradságot, és beregizett/beregiztek/ a kedvemért/versemért/, hogy kapcsolatba léphessen/ek/ velem, és visszajelezhessen/ek/ pár kedves, elismerő sorban, már megérte, hogy megosztottam a verseimet másokkal!
Köszönöm, kedves molle!
2014. szept. 1.
Színtelen, hangtalan - átirat
Nicola di Bari - Il Cuore e Uno Zingaro
SZÍVEM EGY VÁNDORCIGÁNY
http://youtu.be/9j4yLiDvR24
Megkérdezted, de keveredik bennem,
a szín vagy szó, ha kéne nélkülözzem,
tán biztatóbb egy kedves ugyanszívem,
vagy nyugtatóbb, ha simogathat szemem?
A dallamok, ha végig futnak rajtam,
fülem hagyja, szívemmel is halljam,
de ha éjszakát váltana a nappal,
hogy tudnám, mit takart ki a hajnal?
Ha az éjszakát felváltja a nappal,
de jó tudni, hogy lángol a hajnal,
csak a szívem dobolna magának,
nem hallanám mily zene az másnak.
2014.09.01.-11.08.
SZÍVEM EGY VÁNDORCIGÁNY
http://youtu.be/9j4yLiDvR24
Megkérdezted, de keveredik bennem,
a szín vagy szó, ha kéne nélkülözzem,
tán biztatóbb egy kedves ugyanszívem,
vagy nyugtatóbb, ha simogathat szemem?
A dallamok, ha végig futnak rajtam,
fülem hagyja, szívemmel is halljam,
de ha éjszakát váltana a nappal,
hogy tudnám, mit takart ki a hajnal?
Ha az éjszakát felváltja a nappal,
de jó tudni, hogy lángol a hajnal,
csak a szívem dobolna magának,
nem hallanám mily zene az másnak.
2014.09.01.-11.08.
Zsefy Zsanett
*
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)