KÖZÖNY

Korábbi címe: Koldus és kutyája
Leonard Cohen - Night Comes On
http://youtu.be/ucIS3TEAfsw

Leszállt az est. Kapu nyikordult.
A sarkon a koldus éppen befordult.
Kezében koszos szatyor, lábánál vézna eb.
Botorkáltak a semmibe, komótos csendesen.

Három kamasz, még nem láttak sok tavaszt,
- de a szőlő levét már nem frissítőnek itták -
gajdolt, üvöltözött. A kukákat félrerúgták.

Nem tudták, hány nap van benne rejtve.
Mennyi kincs. Mennyei falatok, 
penészes kifli, száraz szalámivég. 
A tegnapi nincs,  ami ma lehetne sovány vacsora.
A csekély esély a talán holnapra.
Nélkülük de könnyen itt a vég.
Ez a szerencsétlen már régen nem kért.

A három suhancnak gyötrő éhségtől
még nem sajgott a gyomra.
Könyékig sem nyúltak volna soha ilyen mocsokba.
Nem érezték még, az az egy falat lehet,
életükben pár nap kínt, vagy hosszabb 
gyötrő szenvedést jelent.

Nekik mindez nem volt más csak undorító szemét,
mint koldus meg kutyája. Bár tőlük enni egyik sem kért.
Mégis körbekapták őket, s röhögve nagyokat,
véresre verték a szerencsétlent.
Csak úgy roppant a koponya.
Az ebét sem kímélték, - az ilyen hogyan is tudná -.
Nagyokat rúgtak belé addig, míg megunták.
Majd a görcsbe rándult testeket leköpve továbbálltak.

A kapun - nem is olyan messze - halkan 
ráfordították a zárat.



2010.04.21. -2014.07.02.
Zsefy Zsanett

Péter napra - remix

Még 2000-ben íródott...most egy kicsi átsimítottam.

Petinek olykor be nem áll a szája,

tanárai szerint ritkán tartja zárva.

Bár reggel, ha felkel nem kotyog, csak morog,

anyját noszogatja, hisz az még nem koros.

Vasal inget, pólót, nadrágot, meg zoknit,

szárítgatja éjjel a sok vizes holmit.

Asztalon a tea, szalonna és kenyér,

Petihez nem szólhat sem ember, sem egér.

Hét óra táján már csak magához tére

zselés, centis haját szárítgatva élre.

Háromnegyed nyolcra kell suliba menni,

ezért fél nyolckor már tükrét kérdezgeti:

Nem hosszú, nem rövid? Jól áll, avagy még se?

Mire elindul az órának is vége.

Iskolába tuti szívesebben járna,

ha egy tucat leány várakozna rája.

Koedukált osztály nem adatott neki,

egy kislány csókjáért messzebbre kell menni.

De ne szaporítsuk az elmarasztalókat,

ennél sokkal több jót sorolhatok róla.

Precíz, ha szükséges, s tanulni is szeret,

a reál tárgyakból hoz haza több jelest.

Esze az van bőven, s legtöbbször használja,

maradjon meg mindig jó tulajdonsága!

Amit fejébe vesz azt véghez is viszi,

akaratereje, ami megsegíti.

A takarítás lehet nem éppen vágyálma,

de egy szép kislányért azt is kipróbálja.

Sok jó tulajdonság rejlik személyében,

millió szeretet dobogó szívében.

Maradj meg ilyennek, s legyél nagyon boldog!

(Amit, ha kihagytam egyszer majd betoldom.)

2014.06.29.

Zsefy Zsanett

Nem lehet kétséges

hát kérem szépen az nem lehet kétséges
hogy piszok nagy költő vagyok
már a mejjem is feszül amikor magamat olvasom
de ezen kiakadni nem érdemes
elég ha én magamnak vagyok tiszteletre érdemes

már tébácsi is megmondta "béeszcsé versei jöttek az éjjel"
azóta még annyit sem alszok
csak szórom a rigmusaim szerte-széjjel
s időnként tépem pelyhedő bajszom

az persze hazugság hogy petőfin nőttem volna fel
az összeset is csak azért olvastam el
még alsós koromban
mert technokol ragadt a borítóra

radnótin sem sírtam és attilát sem szántam meg soha
nem faltam a verseket
pedig gyakran kínálta kisstamás tanárom
uzsira

a többieket sem ismerem ők sem ismertek engem
egyedi vagyok és (meg)ismételhetetlen
nem lettem doktor csak egyszerű kortárs
így nem vagyok dr senki
és - ezt kapd ki - mégsem vagyok portás
de  ez nem semmi nekem elhiheted
én költő vagyok
akit meg nem értenek
aki tudja  hogy háttal mondatot nem kezdünk
mert az goromba - más is asszongya -
de esküszöm ha írok az asztallal mindig szemben ülök
s ha néhány igekötővel egy síma egy fordítottat fonalamba fűzök
már nem mondhatja senki hogy még azt se tudom mikor egybe vagy külön
mert ha hibázok simán mondom hogy valamiben én is lehetek különc

hát kérem szépen ezek után az nem lehet kétséges
hogy piszok nagy költő vagyok
kortársa sok picinek s relatív nagynak
ha néha feltűnök
a köztes időmben éppen írom a memoáromat
a mottóm is korszerű ahogy saját magam
egy mai költő csak úgy lehet irtózatos azaz bazi nagy
ha még éltében szétizéli a legszebb álmodat


2014.06.26.
Zsefy Zsanett

KacsaHírek

(Tudósítónktól, Zsefy Zs.-től)

Több ezer pekingi kacsa demonstrált az országúton, így adva hangot elkeseredésüknek: Ha nem veszik le őket az étlapról, kénytelenek lesznek emigrálni. Szóvivőjük szerint, még nem döntöttek, hogy utóbbi esetben hol telepednek le, de tárgyalásokat folytatnak néhány külföldi vegetáriánus szervezettel.

Szelek szárnyán érkezett néhány szimpatizáns vadkacsa, valamint a környező tenyésztelepekről átkacsázott több tucat házikacsa is.

Sőt! Ez a hír is csatlakozott a tüntetőkhöz.

*

Holnap hazánkban is ici-pici pipi demonstrációra kerül sor hasonló okokból. A résztvevők letehetik voksukat, és tollukat a növényevők mellett. Az összegyűltek szórakoztatására kisebb műsort is szerveznek: fellép az ÖTYE – Öreg Tyúkok Egyesülete – harmatos testű tánckara, és a Kakas-akarattyai kendermagos karate csapat járókeretes szakosztálya. A tyúkláb alá valót húzza a Gyöngytyúkok Sarkantyú-pengetős csapata.

2013.03.13.Zsefy Zsanett

/Az EZ IS, AZ IS menüből kiemel(get)ve.... :) /

Fűszálringató verseny

(majdnem félperces...ráadásul meghúzva)

A téma, ami a parkokban, mezőkön és máshol a természet lágy ölén hever - vagy éppen álldigál - a fű és annak babusgatása.
*

Meg nem erősített hírek szerint eredménnyel zárult egy évtizedek óta titokban folytatott kutatás, amiben több ország neves tudósa, nem csekély anyagi forrás kimerítésével vett részt.

Évek óta törte a fejét a tudóstársadalom azon, hogyan lehetne boldogabbá tenni a füvet. Mert milyen élete van egy fűszálnak? Sanyarú. Onnan kezdve, hogy kihajt a földből és nőni, növögetni kezd, semmilyen kényeztetésben nincs része. Pedig köztudott, hogy az mennyire fontos az egészséges testi-lelki fejlődéshez.

Csokoládéval nem kedveskedhetünk nekik, új ruhát sem kaphatnak. Egy nyavalyás Karib-szigeteki kiruccanással sem tudjuk vigasztalni őket. Még arra sem vagyunk képesek, hogy elintézzük, ne azután süssön rájuk a Nap hétágról, miután tövig lekaszálták őket. Az meg egyenesen bűn lenne, hogy füvezésre biztassuk bármelyiküket.

Ám ez megváltozik ezután!

A tudósok rájöttek, hogy azért olyan szép a fű, amikor fújja a szél, mert ringatja, s van-e olyan gyerek, akit ne töltött volna el a boldogság meleg érzése, amikor anyja ölében részesülhetett benne?!
Ez a korszakalkotó felfedezés ösztönözte a kutatókat arra, hogy meghirdessék az első fűszálringató versenyt.
Az a résztvevő, aki a legtovább tudja ringatni kifejezetten szélcsendben, a földtől számítva 5 cm-nél nem magasabb füvet – a magasabbakat nem kunszt -, a természetvédők felajánlásának köszönhetően kap – ha kell, ha nem – 20 négyzetméter műfüvet, ami egy normál méretű szoba füvesítésére elegendő. A verseny feltétele, hogy, minden technikai eszköz mellőzendő – még fű alatt sem használhatnak ventilátort, hajszárítót, stb -!  Akinek a füve elfekszik, az kiesik a versenyből.

Az újságíró kérdésére, hogy milyen módszerrel történik/történhet a ringatás, ha nem használhatnak a versenyzők eszközöket, és nem szakíthatnak ki a földből egyetlen fűszálat sem, az volt a válasz:

“Ez a következő tudományos kutatásunk során elválik.
Addig engedélyezett a fűszálak fújása jobbról balra, és vissza,  altató dúdolása, párbeszéd kezdeményezése. De ne keseredjenek el a kiesők, mert vigaszdíjként kapnak egy pólót, “Ezt már fújhatjuk” felirattal.”

- Ez igazán nemes gesztus, de milyen párbeszédre gondol?

“Megkérdezhetik a résztvevők a fűszálaktól, akarnak-e ezután tehénbendőben pihenni? Az a véleményünk, hogy erre csak nemleges választ adhatnak. Azaz jobbról balra, majd balról jobbra ingatják, ringatják magukat.”

- S, ha nem értik az emberi szót?

“Hja, kérem, az emberek sem értik meg mindig egymást.”



2014.06.25.
Zsefy Zsanett
*
Fotó származási helye:  http://www.tvmusor.hu/musorProfil/840 

Ha menni, menni

már nem számolom ki van velem
s nem érdekel hány ellenem
nem akarok csak jó lenni
minden i-re pontot tenni

nem érdekel rím sem strófa
csak az számít miről szólna
az se fontos néha érzem
ha menni kéne vagy tán mégsem 

most a világ úgy jó ha van
elfogadom telem nyaram 
nem is tudom hogy mi végett
csupán csak hogy véget érhet

nem harcolok békét vágyok
láncot másra sem kívánok
még süt a nap ha rád nézek
de hagyj majd menni hogyha kérlek



2014.06.24.-2014.10.11.
Zsefy Zsanett

megdermedt mozdulatok

(Egy majdnem elfelejtett....)

ujjaimban megfagyott 
arcok és tájak
virágok rajzok
gyulladásba dermedt 
mozdulatok
felejtett vonalak 
ismétléshiánya
kiszáradt tempera 
halott színorgiája
képzelettelen formák
élet és halál 
öröm és bánat
szétkenődött világ

gyermekkorom 
gúzsba kötött álma
fiókba be a sorba
rendetlenül heverhet 
egy halomba

már ki nem egyengetem
gyűrötten hagyom
majd eldobom valahol

egy kukában 
rátalál egy guberáló
s kibontja
színek vonalak 
mint szárnyak
gyülekeznek lapokra
összeállnak a régi vágyak
a gondolatok sorokba ülnek
a hegedűmön halkan hegedülnek

körbe állnak majd az angyalok
s csodálnak

tudom ez mind 
mese de meghagyom
a dermedt mozdulatokat 
képzeletemben néha 
előkapom felolvasztom



2010.03.04.  
Zsefy Zsanett

(Kép származási helye: http://daphne-vgylom.blogspot.hu/2014/04/zsefy-zsanett-megdermedt-mozdulatok.html )

Leltár

Elkezdem és sorra veszem 
a napot, holdat, csillagot,
részeget a sarki pubból, 
kidobót, s az étlapot.
Konyhakövön repedésben 
morzsát gyűjtő hangyákat.
Ittfelejtett mosolyodat 
megőrzöm egy mozsárban.
Jó helye van ott, már régen 
nem használom a törőt,
nem készítek semmi extrát, 
ha a szívem jégtörő.
Elméletben osztom-szorzom, 
mennyi mindent hagytam ki,
mi maradt és mi lehet még 
anyagi vagy valaki. 
Szemhéjamba égett iszonyt,
viszony nélkül bűnöket,
kipreparált mellkasomban 
számlálatlan nyűgömet,
koponyámból kifelejtett 
plasztik tölcsért, science-et
holtom után felmérheted. 
Addig fogadj ilyennek!


2014.05.21.
Zsefy Zsanett

(Fotó: 1991. - negyvenkét évesen)

Párbeszéd, pár elhallgatás

Nem vágyik már semmi másra,
csak arra a koppanásra.
Csengőszóra, kulcscsörgésre.
- Hazajöttél? Jól vagy?
(Mégse?)
Ölelésre, kis mosolyra,
szemeiben huncut bókra:

"Nem öregszel soha anyám.
(Homlokán hogy gyűlik a ránc.)"

- Sok a dolgod? Úgy segítnék.
(Öreg vagyok. Bár tehetném.)
 Nekem minden megvan, Kincsem,
csak még néha kezed intsen.



2014.05.20.
Zsefy Zsanett

tör-mel(l)ék

             

bazalt a szívem mészkő a testem 
lehet egy szobor vagyok fent Pesten
lehet csak álom most operálod
szétboncolod majd ha megtalálod
de olyan kemény nem fogja bicska
bár segíthetne egy tucat csicska
amint a vigyor szánalom kiül
arcodon látom hogy rajtam derül
a véső koppan s százfelé robbant
kőszívem százszor hal meg karodban


2014.05.19.
Zsefy Zsanett

Májusi színjáték

Zsinórpadlásáról esőt szitál  az ég,
vánkost mos pár álmos rügykezdemény,
karmazsint inhalál bágyadt virágmező,
a város légcsöve illattemető.

Sorszámot cserélnek megbomlott hónapok,
színfalak mögött a sovány holnapok,
háttérben már fény leng, még nem tisztító tűz,
június a Napra talán kontyot tűz.



2014.05.15.
Zsefy Zsanett

Ki lenget már fehér zászlót

Kétrét görnyedt hétköznapok bordái között
visszhangzik a szó.
Az együttélés lövészárkaiban,
hol a fegyverszünet ismeretlen,
a csend kapott elsőként golyót.

Gellert fogott minden hozzád címzett.
A kommunikáció értelme az összes szinten
elhanyagolható.
Elbeszélünk egymás mellett.

Kalapemelés helyett inkább elhajítjuk azt.
A szembogarakba is vért látunk,
miközben a homlokokon verődik vissza a fény.
Mögötte tovább mélyül a sötét.

A gyűlölet féreglyukaiban burokban születik
az új élet. Fekete magzatmáza védi, 
hogy meg ne fertőzze valami emberi.
Így biztosítva be magát egy eleve más világra.
Mellét verve, hogy ő soha nem hátrálna,
kéredzkedik be a másvilágra.

De pechükre a kapun ez áll:
Összeférhetetlenek csak kibékülés után
léphetnek be. 
A mai limit nulla.

Tartsa magát távol 
minden szellemi 
és lelki hulla.

2014.05.12.
Zsefy Zsanett

Szárnyszegett

Már égig ér és mégsem érzem,
hogy nem lehetne még nagyobb.
Egy apró szúrás szívbe kérve,
Ámor máris elhagyott.
Hogy repülök, tán nem is látod.
Szárnytollamon pár csepp vér.
Alvilágban nincsen álom,
ami tisztán hófehér.
Alig érint, mégis fájó,
amikor eltávozik.
Földet fog, s ha már nem lángol,
kormot hord és átkot hint.


2014.05.10.
Zsefy Zsanett

Lanzarotei hamvak

Egybeforrtam veled, mint láva a földdel.
Pár év ebből együtt, mit őriz több száz érv.
Mégis védjük egymást azzal a félkörrel,
mi kivirágzik s végül hamvában átér.



2014.05.10.
Zsefy Zsanett

*
Fotók: Google képek
*

Lanzarote a Kanári-szigetek hét nagy szigete közül a legkeletibb, legészakibb és egyúttal a legidősebb. A helyiek gyakran Conejerának, mások a Száz vulkán szigetének hívják. Az őslakos guancsok Titeroygatra néven emlegették – ez Színes hegyeket jelentett. Hivatalos nevét egy genovai tengerészről, Lancelotto Malocelloról kapta – ő első európaiként a 14. században jutott el ide. (Wikipédia)

Körhinta

Csillagközi csendet hasítok az égből,
túl nagy a zaj itt lent, akár egy bazár.
Forog a ringlispíl, a félelem így nő,
pokol és menny között alig van határ.

Talpalatnyi helyen elférnék tebenned,
csak egy kis kamrányi levegőt adj még.
Lírára váltanék, de minden szó szennyes,
már nem telik újra, mást mit adhatnék.

Sziporkázik az éj, akár egy rossz giccsben,
számolni tanulok újra egyedül.
Rájövök majd egyszer, hamis volt a kincsem,
addig a ringlispíl forog cefetül.


2014.05.10.
Zsefy Zsanett
Fenti kép: saját számítógépes rajzomból szerkesztve
Lenti fotó: a Körhinta c. filmből, Törőcsik Marival

A.Delon kontúrja

http://youtu.be/jvmf6hAVzW4

Művészlegenda, nem bandita,
jóképű, szelíd, nem vad bika,
de robbanó motorja vágynak.

Volt belső égésű pillanat,
titok, mit őrzött hét lakat,
s testeken gyöngyöző pára.

Esélytelennek átszakadt
ütőér, sebhely, bús nyarak,
bombanők, kamaszok álma.

Lehetett lovag, áruló,
máskor szép arcát áruló
szerelmes, szívedbe zártad.

Sokkolt a sármos mosolya,
bárhol is járt a lábnyoma
megmarad, s nem csak a mának.

Nem számít már, hogy hány alany
vesztett rajta vagy nyert arany't,
ikonja lett a világnak.


2014.05.08.
Zsefy Zsanett

Delon a természetvédő, állatbarát:

(másképp) voltál, (s már nem) leszel

voltál nekem
két pólus között a vonzás
számodra száraz fizika
két szeretkezés között
kötésben oldás
hogy feltöltődj

tudod ez nagy hiba

lehettél volna szellő
suttogó erdőm
földszagú estéken
sírig románc
harangkongásban
isten igéje
a férfi akire
minden nő vár

de átok voltál
fertőzőforrás
egy csepp belőled
végzetem lett
gennyedő sebeket
bennem okoztál
röhögj csak rajtam

ez nem szerelem

már elenyésztél bennem
s nem leszel semmim
a jelen is múlt
a múlt gyötrelem
a jövő
nélküled rothadó testem

de e pár sort mi hazugság
bocsásd meg
kedvesem



2014.05.03.
Zsefy Zsanett

*
Liszt: Szerelmi álmok - http://youtu.be/TOmBznrzxHs
*
A voltál, leszel c. versem evokációja, hangnemváltásban - /az eredeti mollban, ez pedig dúrban)...:)/ 

Holnap

 - régi versem -
Ami a Seholsincs Világ blogom tartalomjegyzékéből kimaradt:  Holnap

Nem hitted pedig mondtam,
hogy eljön az a holnap
mikor felállok és elmegyek.
Az ajtót se zárom,
míg utánam dobálod
az összes kínkeservedet.
A szó nem jön velem,
fülemben a neved
még sokáig bennem reked.
De nem kell a pánik,
nem hagyom sokáig
szenvedni a lelkemet!

Már kérges a Nap is,
a sóhaj is taszít,
nem lelem szobámban magam.
A tükör csak bámul,
más világba tágul,
nem mutatja hol a helyem?
Míg neked ez kincs volt,
nekem egy sírról
itt felejtett virágcsokor...
Ne sajnáld kidobni!
Kezemet megfogni
utolszor még megengedem.

Az erdőn a fák is,
a kispadok, a ház is
magukba' elcsendesedtek.
Nincs hajnal se ének,
vissza sem térnek.
Ne fesd át a kék eget!
Már kabátom veszem,
a szöget elteszem,
ha ránézek eszembe juss!
Nem hitted pedig mondtam!
A szálkát kihúztam,
és szó nélkül továbbmegyek...


2010.03.12.
Zsefy Zsanett

Megzenésítve: dunapArton is és itt is elérhető: 
http://youtu.be/y-ekK5iDAjU

Anyám örül(t)

La Paloma:  http://www.youtube.com/watch?v=pQoifgveD3I&feature=share&list=FLvbpr-TfXsmd9M41TloJgUA

Hogy mennyire vagyunk szépek, az annyira relatív. Ez a csodás lila akácsor is csak virágzásában gyönyörű. Tudomásul kell venni, hogy az idő épít(het), és rombol(hat). 
Ám egy valakinek mi mindig szépek maradunk.

Anyám örül(t)

Anyám örül, hogy van két kezem,
nem nézi arcom, nem azért szeret.
Lehetek csúnya vagy lehetek szép,
szemében mindig megnyugtat a fény.

Anyám nem sír, de ha valami fáj,
ölébe von, tudom csókokkal várt.
Anyám míg ölel én elolvadok,
karjai között egy angyal vagyok.

Anyámmal egyszer, ha találkozok,
ahol már nem kell könny, sem sírcsokor,
majd összebújunk és letekintünk,
együtt vigyázzuk, akit szerettünk.


2014.05.01.-2014.08.28.
Zsefy Zsanett

Májusi éjszaka - átirat

E. Toselli - Serenade

Az alkonyi fények húrjain
a hársillat bársonyosan rezdült,
s a bódult szél hárfáján
néha belecsendült.
Szikrázó csillagoktól pezsgett az ég.
Pajzán esőcseppek doboltak
a part fövenyén.
Az éj karjába menekült a táj,
de a zápor ahogy jött,
már odébb is állt.

A Hold vágyakozva
nézett a földre,
a mámorító illat ködében
ezüstjét féltve mérte.

Elmosódott kontúrok
oldódtak a légben.
Földszagú zizzenések
rebbentek sötétbe.

S míg az alkonyi fények húrjain
a hársillat tovaúszott,
az éjszaka a csend takarója alá
óvatosan bekúszott.



2010.04.30.-2014.04.30.
Zsefy Zsanett