Még 2000-ben íródott...most egy kicsi átsimítottam.
.jpg)
Petinek olykor be nem áll a szája,
tanárai szerint ritkán tartja zárva.
Bár reggel, ha felkel nem kotyog, csak morog,
anyját noszogatja, hisz az még nem koros.
Vasal inget, pólót, nadrágot, meg zoknit,
szárítgatja éjjel a sok vizes holmit.
Asztalon a tea, szalonna és kenyér,
Petihez nem szólhat sem ember, sem egér.
Hét óra táján már csak magához tére
zselés, centis haját szárítgatva élre.
Háromnegyed nyolcra kell suliba menni,
ezért fél nyolckor már tükrét kérdezgeti:
Nem hosszú, nem rövid? Jól áll, avagy még se?
Mire elindul az órának is vége.
Iskolába tuti szívesebben járna,
ha egy tucat leány várakozna rája.
Koedukált osztály nem adatott neki,
egy kislány csókjáért messzebbre kell menni.
De ne szaporítsuk az elmarasztalókat,
ennél sokkal több jót sorolhatok róla.
Precíz, ha szükséges, s tanulni is szeret,
a reál tárgyakból hoz haza több jelest.
Esze az van bőven, s legtöbbször használja,
maradjon meg mindig jó tulajdonsága!
Amit fejébe vesz azt véghez is viszi,
akaratereje, ami megsegíti.
A takarítás lehet nem éppen vágyálma,
de egy szép kislányért azt is kipróbálja.
Sok jó tulajdonság rejlik személyében,
millió szeretet dobogó szívében.
Maradj meg ilyennek, s legyél nagyon boldog!
(Amit, ha kihagytam egyszer majd betoldom.)
2014.06.29.
Zsefy Zsanett
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése