2013. jan. 19.

Küldetés magokban

- rendhagyó evokáció: átirat-

Mondd tulipán, te szép virág,
miért vagyok ilyen hitvány
gizgaz,
pitypang?

Mért nem lehettem kankalin,
szélrózsa vagy épp kurkumin,
bevált
E100;

árokpartokon parlagfű,
úgy sem maradna rajtam nyű,
se háj,
se báj.

Tőlem prüszkölne sok nagy orr,
elmúlásomra jó nagy tor
kere-
kedne.

Lehettem volna lappantyú,
világtalannak tán hattyú,
ha jár
halál.

Kevés nyomot mégis hagyok,
elszórok pár szerény magot:
gyerek-
szemnek.

Ami hiányzik belőlem,
szél fújta szét a mezőnek:
virág-
szilánk.

A maradékot elbírom,
holtig cipelem, s a sírom
e föld,
beföd.

Hej tulipán, te szép virág,
hidd el kerekebb a világ
velünk,
együtt.

Hát ne kétkedjél, s ne ítélj,
csírába se fojtsd, ami még
alig-
alig...


2013.01.19.
ZsZs

*
Ez a firka csak átirat,
innen nem látni Lánchidat.
Se bél,
se héj....

dinnye meg pláne...

Nincsenek megjegyzések: