KÁRÖRÖM

Az év elszaladt, nem tudtam befogni,
pedig voltak benne szép pillanatok,
felsorolnám, ha meg szeretnéd tudni,
a sorközökbe sem jutna unalom.
De meglehet, töményen el se bírnád,
hát nem dicsekszem, hogy összementem én,
s hogy azért vagyok boldog egyre inkább,
mert ha elfogyok, majd nem lel rám a Vég.



2012.12.30.
ZsZs

*
lecserélve:
hát nem dicsekszem, hogy összement az "én",

Közhelyes sebhelyes - szilveszteri látlelet

Itt a vége, s tán el kellene futnom,
de az ajtó zárva, éjfélnél a kulcs.
Nem sikerült egy nevezőre jutnom,
pedig hajnalban már az egésznek fuccs.
A nappalok rég cigányútra mentek,
még felköhögök egy déli harangszót.
Malacpersely vigyorog üresen,
ez évnek lőttek, de talán majd az új...




2012.12.30.
ZsZs

Szilveszterrel az ágyban - videó

Ma még veled vagyok,
ne számold, az hány óra.
Csak annyira van időnk,
koccintsunk az elmúlóra.
De vonz a heverő:
ruhád csendben levessed!
Angyalod leszek én,
nem rád rajzolt kereszted.
Ha kint fagy kopog,
itt forró lesz az ágyad.
Ha kertben vihar dúl,
bent tombolhat a vágyad.
Ha elcsitul a szél,
a holnap ránk simulhat.
Ma mindent elhihetsz,
éjféltől szépül csak a múltad.

Néha eljövök,
(évente éppen egyszer).
Öleléssel búcsúzom én, 
a Szilveszter.
Emlékeid megszépítik
majd a múltat.
De ma nem beléd, inkább 
piros pezsgőbe fúljak!

ZsZs

de nincs kinek

(Zeneajánlóm: Melina Mercouri: http://youtu.be/1yM6y2ojdLY )

megírnám kedves mi fájt
s mi hozott enyhet
mitől üdült fel szívem
s hogy törte ketté testem
minden este kárhozat

de nem értenéd meg
minek az áldozat

megírhatnám de
hamisnak hittél
pedig csak rejtettem
mi olykor bántana
hogy mások tőre
ne húsodat szelje

hidd el tőlem
ez nem volt áldozat

megírnám kedves
hogy a tél is más most
a hó ha hull mintha metszene
a tavasz hiába hívja haza a fecskét
mert bennem örök az ősz

így tőlem mind
messze megy

a nyár susogó lombot
csak kertedben ölt fel
az enyémben szenvedek

földben kapaszkodó
erekben vérzem rendre
s már csak te tudod
a valóság bennünk
mitől lett meztelen


Zsefy Zsanett
2012.12.25. -átsimítva: 2014.04.07.

Üdvözlet

ANGYALVÁRÓ

Ne szólj Kicsim, hagyd a csendet nőni,
majd meglátod, hogy benne van a menny!
Képzeletben segítsd tovább szőni
a gondolatot, ami abban leng!

Szárnyra kel, hogy óvjunk meg a bajtól,
- ne pironkodj, hogy mennyire hiszel -,
csak szívedben hagyd nyitva az ajtót!
Majd halkan jövünk. A csend lesz a jel.


2012.12.24.
ZsZs

...csak a negyedik...

 2012.

ÉDEN MŰVÉSZETI HÁLÓZAT

Emelkedett ihletés pályázat
 
Beküldött versem: Lelkembe öltöztetnélek

Negyedik (4.) helyezett: Zsefy Zsanett
 

ÉDEN MŰVÉSZETI HÁLÓZAT

Lánglelkű költők  pályázat

Beküldött versem: Szenvtelen

Hetedik (7.) helyezett:  Zsefy Zsanett

***

2011.

ÉDEN MŰVÉSZETI HÁLÓZAT

Strófákkal üzenek 2011 pályázat

Beküldött versem:  voltál, leszel

Második (2.) helyezett: Zsefy Zsanett:

ÉDEN MŰVÉSZETI HÁLÓZAT

Lélekrezdülések 2011 pályázat

Beküldött versem: - ne félj kicsim

Tizenhetedik (17.) helyezett: Zsefy Zsanett


***
2010.  

ÉDEN MŰVÉSZETI HÁLÓZAT

Magasztos ihletés pályázat

Beküldött versem: évszakok 

Negyedik (4.) helyezett: Zsefy Zsanett

 

ÉDEN MŰVÉSZETI HÁLÓZAT

„Őszváró” pályázat 

Beküldött versem: csendes őszi kép

Tizenharmadik (13.) helyezett: Zsefy Zsanett

 

Dél-Alföldi Művészeti Kör

„A hétköznapok irodalma” – 2010.

Beküldött versem: kicsit még veled

Negyedik (4.) helyezett: Zsefy Zsanett     

 

Univerzum Művészei Alkotócsoport

„Az önismeret művészei” - 2010  

Beküldött verseim: Álmomban minden más volt;
                                 szalmaláng 

Mindkét versem (ingyen) bekerült az Antológiába.

   

Karácsonyi történet - az angyalok útja

A videó linkje: http://youtu.be/iKRgIkNOyE8

Világvége - december 21.

Ma összefutottam Vica barátnőmmel. Panaszkodott, hogy még mennyi mindent kell Karácsonyig beszereznie, főznie. Kérdezi, hogy én hogy állok.
- Én? Remekül. Van egy fazék töltött káposztám, egy fazék tárkonyos levesem, két rúd csokis őzgerincem, két "Kata diós tortája" és két mákos csokis gyors-süti "Csili-módra" a fagyasztómban. Az olasz göngyölt húst pedig holnap készítem el.
-  Már előre mindent megfőztél? Mire fel ez a nagy sietség?
- Természetesen, hiszen 21-én itt a világvége.
- ? És, ha nem lesz?
- Akkor elmarad a karácsonyi utolsó nagy hajtás..amíg más az utolsó napokban kapkod, én kényelmesen várom az ünnepet..
- S, ha mégis lesz világvége? Akkor kárbavész minden...
- Dehogy vész kárba!
- ?
- Hiszen feltámadunk..!

 

2012.12.19.
ZsZs

Karácsonyfafüggő

A magány talán Karácsonykor a legelviselhetetlenebb. Azok számára még inkább, akik talán már hiába várják vissza gyermeküket...
Zeneajánlóm: http://youtu.be/nFhMnhkGnIE

A konyha hideg. A hó szinte bársony.
Két öregre ma így nyit Karácsony.

Tűnődve ülnek. Kint összegyűlnek
madáretetőben a cinegék.
Vidám hangjukat alig hallatják,
az óra itt már előre nem jár.
Kilincs sem mozdul. Nincs út a szívhez.
Az angyalok is elmenekültek.
A konyha hideg. A hó sem bársony.
Két kis öregben remény pislákol.

Plakáton fénykép. "Eltűnt. Segítsél!"
E megkopott két szó csüng minden fán.


2012.12.19.
ZsZs

firka-pirka

ma félredobok mindent
s káromkodom egy jó nagyot
isten úccse mondom
megkönnyebbülök tudom
nem keresek rímet
kacatok közé dobok
minden dallamosan csengő
negédes mondatot

nem rejtem ami enyém
s a szoknya sem takar
vakargatom ha viszket
s ha nem hát az se baj

azt mondod
hogy adjam pucéran
s hogyha kell
vállaljam gerincem
ne fedje semmi el

nos itt vagyok hogy  lássad
esendő vagyok
kiragadok a mélyből néhány
maszlagot

bár tanultam ritmust
mozart-dallamot
nem frissen főzött ének
mit eléd tálalok

fagyasztóban tárolt
nem szaftos étel ez
csak maradékból mentett
sovány kis szelet
mit ha sikerül néha
felolvasztanom
receptjét most másnak
biz' isten nem adom

mellé mártásnak
gyümölcs sem kerül
szegényes kertemben 
mindenütt gaz terül
csak a gyomok hagynak
maguk után nyomot

most mindent félredobok
s káromkodok egy nagyot
mert megint elfeledtem
hogy mit is akarok

talán ki kellene végre
itt is gazolnom

2010.06.22.-2012.12.16.
Zsefy Zsanett

Hozzád

az éjszaka féltve filcbe öltözött
ne sértse füled ha isten mennydörög
betonkockákon sok apró repedés
azokon fut hozzád tőlem szívverés

hosszú az út szinte lábaimra nő
odarohannék de nem enged a kő
vissza sose térnék csak elérjelek
ha annyit mondanál én megértelek


 2012.12.15.
ZsZs

IRRITÁLÓ

(Fotó:blog.xfree.hu oldaláról)












A hó puha. Be jég kopog.
Bent kályha ásít. Fagy ropog.
Képernyőn, ha van még áram,
celebek. Itt hánynak páran.
A maradék meg csak nézi,
meddig mehet el az ész, s ni
szétkenődött már a pára.
Nem könny volt. Csak imitálta.
Kiül rajtunk a totál-kész.
Celeb-vigyor meg szájpenész
ingerküszöb fölött villan.
Kis agy nem nő hanem illan.
Így is lehet nagyra nőni.
(Kutya ugat: minden blődli.)
Mégsem kushad. Egyre nyomja.
Médiából önti s rongya
nem kukából tarhált bóvli.
Mások hátán könnyű lógni.
Mikulása százezret ér,
a többi meg kenyeret kér.
Jön Karácsony, s majd meglátjuk,
mitől puhább a kalácsuk.
Fája mitől olyan ékes?
(Éhezőket pukkaszt vétkes.)

Ma sincs miből. Holnap pőre
testek dőlnek áramkörbe.
Neki sztori, s csorog nyála.
Nekünk élet. Nincs megvágva.

2012.12.14.-2015.10.06.
Zsefy Zsanett

Ki vagyok én - videó

Versemet megzenésítette és előadja: Karády István

Vagyok, aki vagyok  voltam s leszek
A múltat, s jelent megélni emelt fővel teszem.
A jövő? Ki tudja? Biztos meghalok.
De ne sirassatok!
Inkább nézzetek éjjel az égre,
s csodáljátok azt a sok-sok csillagot!
Lehet az egyik  éppen én vagyok.

2009.08.11. Zsefy

ha-ló Remény

Sosem álltam térdig sárban,
fogathajtó űzte lábam.
- Patáimat kő nem verte -,
hátam néha felnyergelte.
Rajtvonalnál egyre-egyre
suttogta, hogy menj te, menj te!
Célba értem számtalanszor,
pénzt fialtam, ünnepnap volt.
Aztán évek kaptak vállra,
repítettek más karámba.
Hittem végre pihenhetek,
nem balsors vár, s nem menhelye.
Tévedés volt. Lóhalálban
ember küldött ló-halálba.
Amíg bírtam, Remény voltam,
aztán inkább láttak holtan.


2012.12.11.
ZsZs

megtakarítás

pirka.......


leteszem a cigarettát
pénzem lesz mint pelyva
elkölthetem csupa csipke
bugyira mi ejha
cukorkára egy kis kekszre
ne gondolj a sexre
mert az eddig sem ezután
nem igényel(t) stekszet


2012.12.11.
ZSZS

....miért?

párom mondja ne égessem
elfújom hát hadd keressen
a macskámat nem zavarja
sötétben is nő a karma
a kutyámnak ez oly mindegy
úgy szundizik mint egy kisded
többiek is jól elvannak
részleteznem még sem szabad
de a párom csak azt fújja
ne égessem mert lehúzza
összes kényes fészkes fércem
ha égetem fent a fészen


2012.12.11.
ZsZs

PECH

 firka-pirka.... :))

reggel tiszta kóma vagyok
ezért inkább békén hagyol

délelőtt a kezem éppen
görcsbe rándul nincs ebéded
délre marad harangkongás
a konyhában semmi mozgás
magyarázom fél délután
miért nézek olyan bután
alkonyatra lábam szárad
befogod hát pici szádat
este kiment minden égő
jöhet végre csillagnéző
de az éjjel idő előtt
leengedett minden redőnyt

 

 2012.21.11.

ZsZs

Egy dal ma az Élet

Megzenésítette: Kovács Tibor

Egy dal az egész világ
ezen az éjszakán,
hát ne búsulj barátom,
hiszen minden megy tovább!

Csak egy ugrás a múltból,
egy sóhajnyi vágy,
egy letörölt könnycsepp,
és újra tiéd a világ.

Csak egy dal ma az élet,
nem számít mennyit ér,
fogadd, ragadd meg újra,
ne zokogj semmiért!

Egy dal ma az élet,
éjbe sikoltott magány,
vagy veled ünnepelt percek,
lelkedbe rejtett apró csodák...

Egy dal ma az élet,
egy dal az egész világ,
ne búsulj barátom,
hiszen minden megy tovább!

Csak egy dal ma az élet,
egy dal az egész világ,
hát ne búsulj barátom,
hiszen minden megy tovább!

 
http://youtu.be/sIlniWuaClA

2009.dec.31.
Zsefy Zsanett

csend szitál

a hó puha s a házak beledőlnek
még magukra húzzák isten paplanát
nem tudom mióta hogy itt időzhet
de most is érzem a szőlők illatát

már nem harsognak szivárványos színek
és halk szilenció a háttérzenénk
nyár trombitája rég elköszönt s címnek
ősz dudorássza a tél jövetelét

szél firkálgat kriksz-krakszokat a földre
gyermekkéz hógolyót s jóembert mintáz
a fenyőárnyak szinte reám nőnek
mikor utcákon a fehér csend szitál


2012.12.08.
ZsZs

könnyem

csak pára az mi
arcomra csapódott
nyáresti cseppnyi
neonfény-izzadtság
vagy holdkaréjból
higanygömb gurult le
mi elillan majd
mielőtt bármit árt

csak pókfonál mit
rezdít érintése
szét nem szakítja
hisz alig látható
neked se fájjon
mikor könnynek nézed
mert nem miattad
de érted sírni jó

 

2012.12.07.
ZsZs

fogadj el

ne szedd szét a lego-emberkéket
ne tépd le a virágok szirmait
nézd a pillanatragasztó mérgez
ne rakd ki újra plasztik álmaim

a lelked mélyén vagyok egy szelet
falat kenyérnyi vagy kisebb talán
én nem hordozok istentől jelet
csipkebokor sem vagyok nemhogy láng

ha mégis égek tiéd az érdem
mert nem oltottál el idő előtt
engedted hogy csillapítsam éhed
és megmenthessek még sok éhezőt


2012.12.07.
ZsZs

Küszöbön...

 

Ma még veled vagyok,
ne számold, az hány óra.
Csak annyira van időnk,
koccintsunk az elmúlóra.
De vonz a heverő:
ruhád csendben levessed!
Angyalod leszek én,
nem rád rajzolt kereszted.
Ha kint fagy kopog,
itt forró lesz az ágyad.
Ha kertben vihar dúl,
bent tombolhat a vágyad.
Ha elcsitul a szél,
a holnap ránk simulhat.
Ma mindent elhihetsz,
éjféltől szépül csak a múltad.

Néha eljövök,
(évente éppen egyszer).
Öleléssel búcsúzom én, 
a Szilveszter.
Emlékeid megszépítik
majd a múltat.
De ma nem beléd, inkább 
piros pezsgőbe fúljak!

Zsefy Zsanett
*

Zene linkje:  http://youtu.be/RxGVGrDtf6Q 
*
B Ú É K  2013!

ELNYELŐ(S)

Nekem kemény, - neked meg nincsen ágyad -,
neki az egészből csak, ha lába kel.
Nekem lépcső, - neked beton magánya -,
neki a vár is csak forgó lábbal kell.
Nekem szív, - neked más lelke, alázat -
nála hiánycikk, de értük nem teper.
Te mégse, - én sose adnám hazámat -,
neki csak szó, amit gyakran elfelejt.


2012.12.06.
ZsZs

Elvesz(t)ő

Kihajtanék a járdarepedésen,
ha rózsa volnék. Tövis sem kellene.
Csak szúrna az, s a véred hogy is nézzem
a szirmaim között, amint lecsepeg?
Kihajtanék egy hatalmas plakátot,
betakarnálak, mint sok betonfalat.
Mindenki látná, mit égbe kiáltok:
enyém vagy. De a ragasztó nem tapad.
Kihajtottam, s a szélvédőn kinéztem,
az a kamion most itt sem fékezett.
A rózsaszál, mit leltél járdaszélen
régen fehér volt. Most hervad véresen.

 
2012.12.05.
ZsZs

helyrerakó(s)

anya mondta angyal nincsen
legfeljebb te édes kincsem
ami fent van csupa ábránd
mégis jobb mint itt az ármány

a télapó sose repül
rénszarvast sem látott az űr
a holdnak sincs pici szarva
csak ha a föld kitakarja

a fejedben lakik minden
a szívedben meg az Isten
sose kavard őket össze
hagyd hogy egymást egybekösse



2012.12.03.
ZsZs

KALÁCSBA FONVA - (átirat)

Ma monitorcsendben vágyom mosolyra,
karácsonyfa alatt csengettyűszóra.
Kalácsba font szavak mesés ízére,
gyermekeimtől áldó ölelésre.

Valami nagy-nagy tűzre a szívembe,
parazsából szikrákat fűzni estre.
Anyám hajának hajnal-illatára,
otthon-melegre padoknak utcákba.

Adnék szigetet, holnap-biztonságot,
körbe keríteném azt a világot.
Kizárnék onnan könnyet, pénzt és fegyvert,
vigyáznám éjtől színekkel a reggelt.
Mert már csendre vágyom és mosolyokra,
nem magukra hagyott halk sikolyokra,
és kalácsba font szavaknak ízére,
s hogy váljon a ma századunk díszére.


ZsZs
*
http://youtu.be/8jn3lo6zBB8

KIHŰL(T) - 2

(.....újrafércelve....)

Begombolós már a téli este,
csizmát húztak a didergő szavak,
tegnap véletlen, de észrevettem,
a Szeret még a szandálban maradt.

Az utca csendes, redőnybe zártan
szemet hunynak a korhadt ablakok,
itt patkány vinnyog, s tőlünk paráznak
a limuzinos, álszent angyalok.

Nem érdekel, mit papolnak Pesten,
vasárnap misét sose hallgatok,
Göncöl rúdján a Kocsis is reszket,
hogy elmúlnak a habcsókos napok.



2012.12.02. 
ZsZs 

KIHŰL(T)

Begombolós már a téli este,
csizmában kint hideglelős szavak,
véletlenül tegnap észrevettem,
a Szeret még a szandálban maradt.

Az utca csendes, redőnybe zártan
szemet hunynak a korhadt ablakok,
itt patkány vinnyog, s tőlünk paráznak
a limuzinos, álszent angyalok.

Nem érdekel, mit papolnak Pesten,
és vasárnap misét se hallgatok,
Göncöl rúdján a Kocsis is reszket,
hogy elmúlnak a habcsókos napok.



2012.12.02.
ZsZs

(S)óhajló

Itt még csak az eső esik,
esernyőmet nem lelem,
a szememből úgy patakzik,
remélem észreveszed.

Hó kavarog hegyek felett,
tenyeredbe takarjad,
tedd el néhány kis pihéjét,
egyszer benned olvadjak!


2012.12.02.
ZsZs

PERGETŐ

Hol van a nyár?

Vihar előtt
ünneplőbe öltözött,
szél szaggatta
virágágya
ősz kertjébe költözött.

Hol van az ősz?

Nyarat vágyott,
most keblében őrzi őt,
melengeti,
úgy akarja
megmenteni a szép főt.

Hol van a tél?

Ősz fejére
telepedett földön, s lent
fagyos verem
mélyén nézi
jégkorong lett a Hold fent.

Hol a tavasz?

Tél zsebéből
a magokkal kipereg,
sosem búsul,
mert ő tudja
nélküle nincs kikelet.


2012.12.01.
ZsZs

Hályog

Hol vannak már az örök barátok?

Hamis a dal. (A hangvilla repedt?)
Körbeölelős, lágy, esti szélből
tornádó vajon hogy' kerekedett?
Merre vitt el és miért nem ejt le?

Üres terekben fogy lélegzetem.

A szemembe port hiába szórtok,
úgysem látom, hogy elfelé megyek.

 

2012.12.01.
ZsZs

Egyetemes empátia

Köpködünk és kapkodjuk a fejünk,
a badarság koponyáknak feszül;
észrevétlen, ha maradunk, s nyugton,
- vajas fővel ne ugrálj, mint muflon -,
nem nő úgy az inflációs ráta...
- vajon hol él, aki kifundálta?

Fel sem tűnik hányszor rúgtak hasba,
s miért kaptuk, csak az, hogy ki adta;
mint vérszagra hiéna, ha gyűlik,
köröttünk a világ másnak bűzlik,
pedig saját illatukban ülnek,
s tyúkszemünket ők érzik sérültnek...



2012.12.001.
Zsefy Zsanett

Afrika felett alszik az Isten - hangos vers

Versemet elmondja Kováts Péter - Skorpió

Mondd, hányad ég jut ez aszott kis testnek?
Míg élt sem volt csontvázán izom.
Vizet ha látott, inni nem mert,
e részen a sár is ritka s finom.
Ne hagyd éhezni - így a reklám -,
legyen fehér, vagy barna a bőr,
az éhhalál könnyű egyiknek sem lesz!
De akihez szólna, annál a tőr.
Mondd, hányad ég jut éhhalottnak,
vagy lapjával nálad több is elfér?
Nem szállhat égben, csak váz a szárnya,
számára fent sincs semmi remény.
Mondd, hányad ég jut a zsarnokoknak,
és mi kell hozzá, hogy szemet ne csukj,
és miért nekünk kell, halandóknak,
megváltani, hogy Te meg ne bukj?
***
Ma csak Afrika felett alszik az Isten,
holnap a mennybolt lehet az ágy,
hol oldalát váltva fordul, mint kisded,
ki anyjától várja az összes csodát.


2011.09.11.
Zsefy Zsanett

Takarjon fréziák illata - hangosvers

Versemet elmondja Kováts Péter (Skorpió)

Álmomban pőrén álltam a havas utcán,
míg macskakövek égették fázó talpamat,
jégtömbbé fagytam, fel mégsem adtam,
de lelkem örökre ott ragadt.

Átkozhatnám a percet, mert ilyen lettem,
sivár, átlag-szürke, sehol-sincs-már,
romlott húsát kínáló, senki-kincse,
szirénhangú hűség, apró szilánk.

Lehettem volna ünnepelt szépség,
de én meztelen adtam rút magam,
a fényt tőletek kaptam-csentem,
mégis magányos vagyok, néma lant.

Előttem, ha fellebben az égi fátyol,
a holdsarló penget felettem altatót,
és a madárdal - 'mi ritka vendég nálam -,
lesz néha felcsengő siratóm.

A föld minden virága balzsamos ágyam,
fájó szavakból borul majd rám a hant,
könnyektől mégsem éled létem hiába'sága,
legyen hát takaróm illatos alkonyat.

De addig teszem a dolgom, aprókat lépve,
morzsát csipegetek, terítem asztalomat,
fréziát szórok eléd az utca kövére,
s hagyom, hogy átlépd az árnyékomat.  

2010.10.22.
Zsefy Zsanett
*
Más háttérzenével olvashatod itt 

Voltál, leszel - hangos versem

Versemet elmondja: Kováts Péter (Skorpió)

voltál nekem
két pólus között a vonzás
virágbibére hulló harmatom
amplitúdóba zárt harangkongás
elmúlásból is éledő hajnalom

voltál nekem
szerencse, boldogság, alázat
falombot ringató őszi szél
télben szunnyadó barázdája tájnak
ölelős tavaszból rajzó méh'

voltál nekem
suttogó kertek virágos ágya
seholsincs világban
sehol sincs bűntudat
estike szőnyegén
suttogó árnyak
szavak, képek, sziklák
szelídség, indulat

vagy nekem
árvaság, szülém hiánya
tollam hegyére száradt gondolat
kavicsok között őrlődő büszkeségem
szótlanságba karcolt alkonyat

leszel tán
újra csepp a számon
hűsítő, édes, éltető
utolsó szó halotti imámban
de lehet csak sóhaj
ami még menthető


 2010.12.20. Zsefy Zsanett
*

Videómon:
VOLTÁL, LESZEL

Mekk-brek

..a gyerkőcöknek is legyen már valami...
 








Volt egyszer egy kicsi kecske,
csak amolyan gyerekecske.
A gazdija tele félsszel,
nem bír már a kis kecskével.

Kecske, béka együtt ugrál,
egyik sem a fűzfán bujkál.
De mert másképp szól a fáma,
kecske békát megruházza...


2012.11.29.
ZsZs

SZÍVatás

Már csendesek a hajnalok, pár napja tovább alszom,
ha felkelek megbámulod, hogy ráncosodik arcom.
Az ágyam rugós matraca egy szúrós kínzóeszköz,
szögek várnak - te hagytad ott - szívedből, mikor eltört.
Én is beszórom tövissel a pihe-puha párnánk,
azért mégis jólesik, hogy minden reggel te vársz rám.


2012.11.28.
ZsZs

KöltŐ

Esküszöm, hogy költő lesz belőlem
- nem huszadrangú, könyvvel, könyvtelen -
holnaptól, ha követem a trendit.
Az obszcenitással ismerkedem.

A sarki kocsma barátom régről,
kutyám előtte hagyja nyomait, 
egy kupica pálesz kölcsönpénzből 
haveroknak biz kiskapukat nyit.

Múzsámat az egyetemes térből
átkonvertálva síkba helyezem,
úgy viszont csak széle-hossza látszik,
hát képzeletem is befektetem.

Adonisszal két dimenzióban
így sokszor voltam közös nevezőn,
de más alapra helyezem holnap,
ha kiadónál én leszek nyerő.

Ha nem elég a poéta vérhez,
olvasó híján véleményezek,
a verstan fel keveseket vértez,
de azt már tudom, mást hogy csesztetek.


2012.11.28.
ZsZs
*
2015.12.02.:
Új címen mentve:  Profi(l)váltás

ÁTVERÉS

hajnalban keltem
rémeket láttam
kint pöfékeltél
virágos ágyban
karót öleltél
én rózsabokrot
egy részeg kertész
húzott ránk halmot

tudtad hogy álom
mégis hogy mondtam
vetted a lapot
én vagyok holtan
arra eszméltem
besüt a Nap is
térdelsz előttem
s a bokor hamis


2012.11.26.
ZsZs

FORDULAT

a telet vártam, nem mintha szeretném,
a rohanásban megálljunk cseppecskét.
sietős lépted árnyékom taposta,
nem figyeltél rám. jeges volt az utca.
pilládon csillant a tegnapnak fénye,
gyufát gyújtottál, mikor benzint mértem.
karodba vettél, kuporodjak beléd.
kályha-melegnek elfogadott a tél.


2012.11.26.- átszerk.: 2013.06.23.
ZsZs

TÜKRÖM

Tükrömnek vagyok hajamban a csat,
összefogom, mi néha kimarad,
ezüstüvegen fakult tegnapot
szivárványszínre bomlani hagyom.

Tükrömnek vagyok sokasodó ránc,
önmaga elől futó rianás,
poharam szélén örök DNS minta,
ha felednének jobb, mint a tinta.

Vakult foncsoron vagyok csillanás,
szerelmi vágyban piszkos lélektánc,
hamis szemekben épp csak képkeret,
egyszer majd kőre vésik a nevem.

Tükrömben vagyok türelmetlen ma,
félredobom, mert hazug mihaszna,
nem hiszek neki, - kérlek te se tedd -,
a lelkem mélyén maradok gyerek.



2012.11.26.
ZsZs

albérlőim - jav.

az erkélyt kiadtam
ott lakik a hajnal
megfér még reggelig
akkor jön a nappal
nem váltóműszakban
dolgozik az éjjel
délután nyugodtan
perelhet a fénnyel
az alkony gyönyörű
csoda-e ha érte
szerelmesek hada
töri magát félbe
aztán itt az este
akkor veled vagyok
az erkélyen együtt
számolunk csillagot


 
2012.11.25.
ZsZs

szép korban szépkorban

szombat este van és megint épp úgy állok
ahogy a jegenyék őrzik őszi árkot
útszéli fákon már nem csüngenek tincsek
a kopasz fejükről téphetem a nincset

üres a szekrényem zaciban a rongyom
fiamhoz ebédre viszem korgó gyomrom
sorsjegyből kínomban lekapartam százat
ezt persze megbántam még sincsen alázat

hétfőtől szombatig valahogy kihúzom
ha marad nyugdíjam nyugtatóba fojtom
ezért vagyok pőrén ahogy Isten adta
vasárnap vasággyal kirakhatsz a napra



2012.11.24.
ZsZs

Átirata itt olvasható: 
http://szusszanasnyi-zsefy-zs.blogspot.hu/2015/01/szep-korban-szepkorban-2.html

13-ról 14-re

Hallgat a tévé, nagypapa húzza a lóbőrt,
kinn a karámban délután sok pacit körmölt.
Konyhában anyjuk a borsót serényen hányja.
Falra tapadni - dühétől - még sosem látta.

Istálló mélyén kérődzik komótosan Riska,
holnap tán leadják, vágóra hajtja a Pista.
Tudja az öreg, de asszonya sem mai csirke:
Nem segít rajtuk se ember, se hitel, se Isten.

Két hete mindennap várják, hogy jön-e a postás;
tegnap a szomszédban állt meg, hol dekkol a Kondás.
Nem marad semmijük, parlagon hagyják a földet.
Városra szöknek a kölykök, ha nagyra megnőnek.

Lovaik sorsa is régen pecsét alatt írva,
külhoni megveszi, még hiszi, itt sok a birka.
Kell-e még, lesz-e majd példa, mi jót is kínálna?
Kell-e még s lesz-e majd ember, ki értük kiállna?



2012.11.24.
ZsZs
*
fotó szárm.helye: http://www.miabonyunk.hu/?cimke=108&old=3

Köszöntő

(Török Zsolthoz - TEVA)

 
Isten éltessen még jó pár évig,
a ráncok arcodról ne érjenek égig,
szokásod őrizzed - persze csak, ha jó van -
ne üsd meg sohasem a feljebbvalódat!


2012.11.24.
ZsZs

nem tudtam aludni

zokni nélkül fáztam
beburkolóztam 
az egész világgal
rosszat álmodtam
fel kellett ébredni
szegény hazámat
meg kék melengetni
híja van régen
tüzelőnek másnak
kemence sincs már
minden apró házban
kevés a búza
drágul kamra kincse
kenyér se lesz tán

s kinek lesz bilincse?



2012.11.24.
ZsZs

csóváló

 

van egy cicám
lehet több is
vacsorára
krumpli tepsis
a kutyámnak
nincsen farka
ha csóválná
pirul' rajta
a páromnak
viszont... képes
eljátszani
így is édes


2012.11.23.
ZsZs

HÁZIMOZI

Egy tucat filmet néztem meg az este,
volt köztük német és persze felirat.
Hogy miről szóltak, nehéz felidéznem,
már az elején akadt egy kis hiba:
A főcím alatt almoztam serényen,
és azt hittem még kezet is moshatok,
ám kutyám vakkant, s futok az erkélyre,
a kóbor cicát ki vághatta nyakon?

Hogy visszaértem hármat lőttek éppen,
de az is lehet a fülem csengetett.
Már szelektíven hallok és eszmélek,
így kapásból csak a párom csesztetem.
Na, szóval végre leülök és látom,
hogy vér mindenütt, hát gézt veszek elő.
A thriller nekem kimondottan káros,
bár a szomszédnál a vámpír is nyerőbb.

Elkapcsolok, és felkapom a vödröt,
- a meccs alatt végre adásszünet van -,
hogy felmossak, de férjem ismét dörmög, 
mi a francnak, hiszen holnap is lesz nap.
Már rajzfilm pereg, Fickó kedvenc része,
rajong és ámul minden tom-jerys bunyón.
Kész csoda, ahogy macskaként beéri
pár filmkockával, hol kandúr a hunyó.

Én izgalmamban nem tudom követni,
mert a mosógép csap oltári ricsajt.
Így visszalököm, nem hagyva henyélni,
egy energomat nem csoda, hogy szilaj.
A sorozatot gondoltam beérem,
és megtudom, mégis mi a jóban rossz.
De a párom a poént főbe lőtte. 
Így rövidült meg az élte és e poszt.

2012.11.23. - 2014.07.01.-2017.11.22.
ZsZs

FEKETE - átirat

A kávéillat - egy picinyke mákony -,
csipke-könnyen leng a függönypánton,
de ráégett a keserű szemekre
ültetvények vért izzasztó rendje.

Kávézamat sem juttatja észbe,
hány gerinc tört eddig ketté érte,
ahhoz, hogy egy csészényi mosolyban
fejfájással legyen ellenpontban.

Urak dolgát a szegény könnyíti,
ma is, ahogy sok száz éve dívik,
kényszer hajtja, mintha megélhetne,
ha testét zúzza apró cserepekre.

Kiáltana, egyenest az égig,
emberséget itt mind pénzben mérik,
mégis mindent ő sír vissza csendben,
ha hiány nő a kávészemekben.



2012.11.23.-2016.04.04.
ZsZs

FEKETE

A kávéillat, akár cseppnyi mákony,
mily csipke-könnyen leng a függönypánton,
de ráégett a keserű szemekre
az ültetvények vért izzasztó rendje.

A kávézamat sem juttatja észbe,
hány gerinc görnyed, mire csészét érne,
hogy oldódhasson szánkban korty mosolyba,
vagy fejfájásnak legyen ellenpontja.

Az urak dolgát szegények könnyítik,
még ma is, ahogy sok száz éve dívik,
mind kényszer hajtja, hátha megélhetne,
ha testét töri apró cserepekre.

Hol éltét húzná egyenesbe égig,
az emberség már eltemetve vérzik,
de kínját mégis visszasírja csendben,
ha nő a hiány a kávészemekben.



 
2012.11.22.
ZsZs

ŐZGERINC

Az őzgerincet forma hagyja sülni,
bordák közé sok ízes krém kerül,
a vaníliaillat körbe éri,
de nem tudom, hogy reád miért terül.
Majd csokoládé olvad a gerezdre,
míg kóstolgatod a bánat is elszáll,
s ha elfogyott sem hagy el minden kedved,
a boldogsághoz még itt a kis család.


2012.11.22.
ZsZs

FELTÉT

Spenót fő a lábasomban,
tojás lesz majd rája,
elúszott a csatornából
minden kicsi rája.
Hogy kerültek mégis oda?
Ma sem tudom... Tényleg.
Nem miattuk lesz a feltét
tojás, s ez a lényeg.


2012.11.22.
ZsZs

RADIÁTOR

Régen bordák, ma inkább a lapja
melenget, ha szükség úgy akarja,
ahogy feltűnt felvette a versenyt,
vaskályhával szemben lett ő nyertes.
A cseréppel nem volt könnyű dolga,
kemencével is meggyűlt a gondja,
mostanában mégis többen vágyják
visszahozni a jó öreg kályhát.
Hiába a mérő szerelvénye,
ha a számla felszökik az égbe,
otthonod a bankoknak lesz préda,
hogyha nálad szakad minden cérna.



2012.11.22.
ZsZs

SÖR

Rekeszekben palackokba mérve
buborékok várnak nyelv hegyére,
hogy megcsippentsék, s garatra folyva
feldobhassák napodat egy szuszra.


2012.11.22.
ZsZs

blődli

a málnásból elfogyott a málna
fridzsiderből  kiette a Mása
a bokorból kilátszik a medve
torkoskodni nincs már elég kedve

a málnásból kilátszik a medve
addig öröm amíg jó a kedve
mert ha mérges felkerget a fára
s másra gondolsz nem másik szoknyára

haraszt zörög ha a szél megrázza
mackóbundán nem csillan a lámpa
ha csillanna a városban volna
"Mosó Maci mosódió"t lopna

ha ellopta bizton hazavinné
mackókölykök ingébe begyűrné
úgy mosná ki a szakadó hóban
málnafoltot sem hagyna azokban

málna helyett mosódiót lopni
nagy baromság torkodon letolni
mi nem reklám csak egy hülye blődli
mackó málna dió  meg a többi



2012.11.20.
ZsZs

 Ma pedig rábukkantam egy remek reklámfilmre...némileg ehhez a blődlimhez kapcsolódik... :)))
http://youtu.be/-8u27a9oYuk

Egyszerű ima

Templomlépcsőt csak ritkán látott lábam,
mert Bibliáért pénzt egyszer kiadva
olajra lépett az atya már másnap,

tovább szaladt, az hátha megfiazna.

Hittan helyett az öreg sulipadban
torpedóztam és súgtam is ha kellett.
Zsinórban gyűjtöttem jelest magamnak,
mégsem lettem - ma úgy látom - túl fejlett.

Apám dühömben így csitított akkor :
"Istent ne korhold, gyarlók az emberek,
de minden helyzetben mégis azt vallom,
tiszteld a hitet és a becsületet!"

Nem volt vallásos, én se gyakorolom,
ám nem tiltotta, hogy megismerhessem.
Úgy veszem észre, egyre többször mondom:
Segítsd meg Istenem, kiket szeretek!

2012.11.20.
Zsefy Zsanett

láthatatlan (l)élek

...zagyva...agyban zagyban hagyva...
... a lényeg keverve, kavarva, akarva takarva...  

képtelen vagyok
képtelen
megmutatni arcomat
kénytelen vagyok
arctalan
maradni lélek-karcokban

így képtelen maradok
a kénytelen
(l)élek-harcokban
mert karctalan arcomat
lelkedbe
arctalan nem karcoltam


2012.11.18.
ZsZs

Úgy, mint

Úgy szeretlek, hogy le se tudom írni,
pedig tollamban a tinta egyre forr,
a papiroson fehér marad minden,
ha a képzeletem most is csődöt mond.

Úgy szeretlek, hogy elfelejtek félni,
veled egyszerű lesz, ami komplikált,
de egyszerűen nehéz lenne élni,
amíg félszavakat rosszul kombinálsz.

Én úgy szeretlek, mint gombluk a gombot,
még az sem számít, ha néha leszakadsz,
a tű fokán is átbújok majd érted,
mert a cérna leszek, hogy megtartsalak.



2012.11.18.-ÁTÍRVA: 2015.02.12.
Zsefy Zsanett

Vissza-világ

Ma megfordult a világ. Lehet csak játszott velem, 
de láttam, ahogy minden megindult visszafele.
Föld alá virágok bújtak. A verebek az ereszen 
magvakat köptek az útra. Az eső felfelé esett. 
Nefelejcsekről álmokat húzott felhőkre egy gyerek, 
míg máshol fákra rebbentek az avarról falevelek. 
Angyalok potyogtak földre, - közöttünk ismét emberek -, 
és egy árva kislány anyja ma kicsit hazatérhetett.

(átírat-3)

2012.11.18.-2015.03.10.-2016.01.16.
Zsefy Zsanett

A Hold szerelmese - hangos vers

 

Versemet elmondja: Kováts Péter - Skorpio

***

Beethoven: Mondschein Szonátájára.
(A versnek ez az eredeti verziója)
*


Hangjegyeket hord a Hold ezüstlő fátylán,
nem sejti a jövőt ami bizton vár rá.

Mintha benne ringna csillagos ölében,
úgy issza a holdfényt pihenős időben.
Így születik mennyből világnak a dallam,
később lelkében szól, már csak ott nem halhat.
Reményt lop az éjtől minden pitymallathoz,
keserű gyermekkor akkordokba sajdul.
A hang csendesül, majd befelé fájul,
hasítása siklik billentyűk soráról,
és átível rögtön, hogy simítsa az égre
a csodát, hogy a mát is végleg megigézze.
Azt, amit később soha meg nem hallhat,
de siketen is él még benne minden dallam,
s 'hogy szaporázza sorát táncoló jegyeknek,
oda-vissza téved sejtekből az ének.
Nem tudja - tán érzi -, örök lesz e szépség,
holta után sem bántja semmi kétség.
Még álmodik pár évet fülének zenéről,
emlékek idézte újabb szerzeményt költ,
kioldva szívének legsötétebb titkát:
csendből szórja széjjel harmóniák szirmát.

A Hold ezüstös fátylán csillagok feszülnek.
Hangokat szitálnak, s bennünk megcsendülnek


2011.08.09.
Zsefy Zsanett
*
Indexkép fotó internetről:
http://www.hatterkepek-wallpapers.com oldaláról
http://www.hatterkepek-wallpapers.com/wp-content/uploads/2011/03/Hold-hatterkep-23.jpg

Lelkembe öltöztetnélek - hangos vers

 

Veresemet előadja: Kováts Péter - Skorpio

Kint már varjak kárognak a város felett
és a csendfüggönyt tépik éhesen:
a rongyidő szakadt széleibe hámlott,
öröknek hitt szerelmes perceket.

A képzelet véges pillanatokat temet.
Pedig milyen jó lenne még simulni arctalan.
Felfedni drága kincseit a rögös útnak,
csokorba csenni a mélybordó szirmokat,
könnytelen gyöngyeit fűzni reménynek,
kagylóba zárni őszülő ábrándokat,
őrizni szürkülő fényben is, a jövőnek,
ahogy álmot morzsol a szél,
míg a lelked sír dallamtalan.

Virágok kelyhében egykor hogy' dongtak a méhek.
De jött a hideg szelek őszenyészete.
Ölébe vonta a feledés bús fejét a múltnak,
és azóta cirógatja szótlan, csendesen.

Én most lelkembe öltöztetnélek,
hogy ne fázzanak azok a pőre szavak!
Éljenek tovább bennem, ahogy mesélnek,
melengessenek, mint szívedben
emlék színezte anyaföld magányodat.
 

2010.11.13.
Zsefy Zsanett  

Más háttérzene mellett itt olvasható