Néha úgy érzem, hogy manapság már egy jóízűt káromkodni sem lehet. Igaz, nem gyakran szoktam, és sokan még azt a keveset sem feltételeznék rólam, de biz' megesik. Néha, ha eldurran az agyam, és nincs kéznél egy olcsó tányér, vagy egy műanyag pohár, amit jól odavághatnék a földhöz, levezetem a feszültséget egy pár keresetlen szóval, mondattal.
/Nem kell megijedni! Nem tányércsörömpöléstől és káromkodástól hangos az otthonunk! :) /
A másik percben már meg is bánom...visszaszívom. A mai irodalom - főleg a költészet - azonban egyre inkább elveszi ezt az örömömet.
Mert mitől "jó" csúnyát mondani, káromkodni?
Naná, hogy azért, mert nem használjuk mindennapi kommunikációnkban azokat a szavakat, szókapcsolatokat. Nem illik, de inkább úgy pontos, hogy nem illett...Ma már a médiában - nem a filmekre gondolva - egy riportban simán elhangzanak vulgáris kifejezések mind a riportalany, mind a riporter részéről.
A modern költészetben pedig fénykorát éli.
Már a témaválasztás, és feldolgozás is annyira profán manapság, hogy az ötvenesévekben az utcánkban fuvarozó kocsis szóhasználata és a Kámaszutra fantáziája is elbújhat mellette. Úgy elburjánzott a vulgaritás - (a hétköznapi egymás közötti kommunikációra most nem térnék ki...) -, hogy már szégyellem, hogy nem botránkozom meg rajtuk. Sőt. Kezdek annyira immunis lenni, hogy átugrom ezeket az "illetlen" szavakat és azt nézem, keresem, hogy van-e még valami, ami egyáltalán figyelemre méltó a versben, az alkotásban. De gyakran csalódnom kell. Alíg van, ami túlmutat a közönségességen, trágárságon, s mivel egyre megszokottabbá válik, lassanként unalmasak is lesznek. Így már káromkodni sem olyan élvezet.
Valamit ki kellene már helyette találni..!
2013.06.30.
ZsZs.
Oldalak
- Főoldal
- SEHOLSINCS Világ - korábbi blogom
- VERSEIM - 1.
- VERSEIM - 2.
- VERSEIM - 3.
- VERSEIM - 4.
- Verseim - 5. és egyebek
- Prózák és szösszenetek
- Fotók rólunk
- NETKÖTETEM
- VIDEÓIM - 1. és megzenésített/hangos verseim
- VIDEÓIM - 2
- EZ IS, AZ IS
- ...mintha bemutatkoznék...
- Publikációk-pályázatok
- LINKOLDAL
- Receptjeim
- Dalszövegek
- Verseimhez csatolt zenék linkjei
- FOTÓK-MI
- FOTÓK - TAPPANCSOK
- Utcánk mostani és korábbi árvái
2013. jún. 30.
2013. jún. 29.
2013. jún. 28.
Hajnalparázs
Ez is egy régi versem....
de valahogy kimaradt a blogjaimból.
Monia - http://youtu.be/Mnv7on1Fs9c
Én nem tudtalak mindig átölelni,
megdermedt a vágyott mozdulat,
két karommal átfogtam a lelked,
de nem hagytad, hogy veled gyógyuljak.
Én nem tudtalak mindig átölelni,
pedig minden hajnal hozzád vezetett,
és veled búcsúzott a fáradt nappal,
az öröm benned feltöltekezett.
Én nem tudtalak mindig átölelni,
most úgy éget, hogy pernye lett szívem,
beborít míg fuldokolva súgom:
ugye érezted, hogy közben szenvedek?
2010.06.14.
Zsefy Zsanett
2013. jún. 20.
széthúzó összetartás
ház tetején villanypásztor
kizárja a csillagokat
körbevesz az őrült sötét
a gondolat is tapogat
elszaladnék visszatartasz
sehol sincs itt egy kis huzat
két oldalról és középen
mindenki egy holdat ugat
2013.06.20.
ZsZs
2013. jún. 19.
Gödörben
átirat:
Hallgatózom. Szíved csendes.
Nem érek fel hozzád éjjel.
Kitöltötted már a teret,
abban más már sose fér el.
Szemben velem Hold enyeleg,
csillagoknak lenne párja.
Szeretkezne, de nem lehet.
Ereimben könnyű pára.
Itt maradok. Jó ez nékem,
ha föld kérge elragadna.
Követ rakjál fölém kérlek,
ha az Isten megtagadna.
Hajnalodik? Az nem az ég,
csak az ásó széle villant.
A méret itt éppen elég.
Lelkem úgyis hozzád illan.
2013.06.18.-2014.11.12.-2015.08.22.
ZsefyZs.
Hallgatózom. Szíved csendes.
Nem érek fel hozzád éjjel.
Kitöltötted már a teret,
abban más már sose fér el.
Szemben velem Hold enyeleg,
csillagoknak lenne párja.
Szeretkezne, de nem lehet.
Ereimben könnyű pára.
Itt maradok. Jó ez nékem,
ha föld kérge elragadna.
Követ rakjál fölém kérlek,
ha az Isten megtagadna.
Hajnalodik? Az nem az ég,
csak az ásó széle villant.
A méret itt éppen elég.
Lelkem úgyis hozzád illan.
2013.06.18.-2014.11.12.-2015.08.22.
ZsefyZs.
2013. jún. 14.
gyógy(ny)ír
(firka-pirka)

sokan a lélek pattanásait is alkohollal gyógyítják
tinitonic helyett sörrelborral
a mákot csak később dolgozzák fel
ó piát
mondják
s rágurítanak pár felest
ha még dobban
2013.06.14.
ZsZs
sokan a lélek pattanásait is alkohollal gyógyítják
tinitonic helyett sörrelborral
a mákot csak később dolgozzák fel
ó piát
mondják
s rágurítanak pár felest
ha még dobban
2013.06.14.
ZsZs
2013. jún. 13.
LÁZADÁS
- átirat -
Nem minthogyha bárkit érdekelne,
a Hold úgy döntött mától odébb áll.
Nap sem süt majd ingyen bármi végre,
hogy ki érdemli, legyen kihívás.
A Föld feje főhet éjjel-nappal,
hogy lesz kerek ez elrontott világ.
Hegycsúcsait beveti, mint ujjat,
hogy megbökhesse Isten oldalát.
Az Úr éppen galaktikát pörget,
benn' angyaloknak épül játszóház.
Az ajtóra táblát akaszt bőszen:
segíts magadon, aztán reklamálj!
2013.06.13.-2017.04.24.
ZsefyZs.
2013. jún. 12.
Nyomomban csillagok
(Átirat)
Nem tudok én hazudni sem csalni,
pókerarccal maszatoljon más.
Tenyeret asztalra odacsapni
már nehezebb, mint össze a bokát.
Magányosnak marad a csend, s mégis
szétgurult hangzók közt kutatok.
Meg kell mentsem mindet ától zéig,
hogy elhitessem néma nem vagyok.
Lekapcsolom a Holdat az égen,
sötétben nem látszik sehol árny.
Te tartod a szívem kötőféken,
csak a lelkem csapkod, mint a szárny.
Úgy hagyom a csillagokat néked,
ha elvesztenél, s lelked még sóvár.
Tolmács sem kell, ha végre megérted,
szívhangokhoz én vagyok szótár.
2013.06.13.-2014.11.12.
ZsefyZs.
*
Ez a sor:
"csak a lelkem csapkod, mint a szárny."
Tónibácsi - Neogrády Antal - ajándéka :)
(Az utolsó sor korábban, amivel megjelent a Poeten és a Fulltükörben is::
"mindegyikhez én vagyok szótár." volt.)
Vagyok bennedhiány
Most nem kéne hirtelen meghalni,
holnap úgyis rám kékül az ég,
a szeretlek nekem nem alkalmi,
ha felolvadt a szívemen a jég.
"Most kellene hirtelen akarni",
amíg vagyok két lélegzet között,
ahogy Isten eltervezte: talmi
hiányban, ami hozzád kötözött.
2013.06.12.
ZsefyZs.
A "most kellene hirtelen akarni" sort, és a
"rám kékül az ég" ; "két lélegzet között" költői képeket Mityka ajándékozta nekem... :)
Fotó szárm. helye: http://biblia.hu/az_oszovetseg_a_muveszetekben/a_ferfi_es_a_no
2013. jún. 10.
Megszállott
Ma nem tudom, hogy épp mire vágyom,
kiszakadni vagy összeforrni tán.
Bőröd alatt kellene kivárnom,
de attól tartok, hogy neked is fáj.
Rajtunk kívül lámpaerdősávok,
itt bent a sötét önálló egész.
A fejedben lenyomatom, látod,
már befészkelte magát a penész.
Az ördögűzőt kizárom, mert félek,
kiirtaná még azt is, mi enyém.
Angyalok, ha jönnének, e résben
nem férnek meg, én ivódtam beléd.
2013.06.10.
Zsefy Zs.
Fotó származási helye: twitter.com
2013. jún. 4.
(v)érzékenység
most feszíts keresztre e plasztik korban
ahogy a pírszinget fülben vagy orrban
mutogasd ne hagyd ki az intim helyet
felessel támaszd ki nem-tetszik jeled
pár évem van még hogy véremet altasd
időt lásd hagyok rá hogy elkaparhass
azután fent mindegy hogy tudtam írni
de hiszem az Isten úgy is fog bírni
2013.06.04.
ZsefyZs.
2013. máj. 31.
Elfogadás

Bennem ez a világ elfér már egészen,
régen én kerestem helyet bármi részen,
belém olvadt végleg a Hold is a Nappal,
ahogy a fű égő alkonyi pipaccsal.
Álmaimat hagytam, a szél szét hadd hordja,
szétcincálhatja mind a hiéna horda,
nem az én szám véres, - tiéd sem törlöm le -,
sörétek helyét csak magamon öltöm be.
Hiába kerekedik rend, ha a káosz
bele-beletapos, hogy legyen hiányos;
álmaimat adtam, a szél visszahordta,
megtizedelte, de úgy is összeforrnak.
2013.05.24.-31. (átirat)
ZsefyZs.
*
Fotó: FB- negis-art oldaláról
2013. máj. 26.
Lékelés
avagy szuicid poét(ik)a...
Gondoltam, megint csak hozok egyet,
- nem ahogy kutyának csontot vetnek -,
de lehet e pár sor sem mutat újat,
ahogy a fogaim is majd, kihullnak.
Túlnan a kép máig harmonizál,
a tenger tajtékos, a Dokk kivár.
A kapitány kormányon, minthaérzi,
de kurvára nem bírja, ha más nézi.
Talán csak könnyet ejt, nem épp értem,
ha meg is értem, át mégse (v)érzem.
Így elő a csákánnyal, s magam vágok
egy hatalmas rést skalpolt koponyámon.
2013.02.26.
ZsefyZs.
Gondoltam, megint csak hozok egyet,
- nem ahogy kutyának csontot vetnek -,
de lehet e pár sor sem mutat újat,
ahogy a fogaim is majd, kihullnak.
Túlnan a kép máig harmonizál,
a tenger tajtékos, a Dokk kivár.
A kapitány kormányon, minthaérzi,
de kurvára nem bírja, ha más nézi.
Talán csak könnyet ejt, nem épp értem,
ha meg is értem, át mégse (v)érzem.
Így elő a csákánnyal, s magam vágok
egy hatalmas rést skalpolt koponyámon.
2013.02.26.
ZsefyZs.
2013. máj. 25.
Páratlan gyáva
2013. máj. 24.
csak azért is viva la vita
alfába lementem nem találtam semmit
de azt elmentettem ha nem jut más estig
idefönt az élet nekem csupa óda
ki észre sem veszi az az elrontója
2013.05.24.
Zsefy Zsanett
fagyos, forró
két hasonlat között hozzád bújok élni
megfagyott a világ jobb lenne nem félni
cserépszívembe már beleégtél rendre
hol itt repedt széjjel hol ott akadt szegre
gyújtóst nem találtam Isten vert e kínnal
a híd alatt alszom betakarsz papírral
karton az ég s a menny sztaniolos álom
csillagokként fogy el rajta minden lábnyom
2013.05.24.
Zsefy Zs.
Lehet máshol is fellelhető ez a versem, de ezen a helyen meglepett:
http://poetry-infinite.tumblr.com/post/118597551912/zsefy-zsanett-fagyos-forr%C3%B3
2013. máj. 22.
Belehalsz...rap
....ripsz-ropsz rap....
ennek a rapnek semmi értelme
de hány ilyet nyomat a beteg elme
hogy megírtam az csak neked bajos
nem majka lökte s nem is a lajos
lehet kellene egy nagy pofon
két berugás közt bazi eszem-iszony
hogyha kihányom majd ami zavar
a facebookon talán vizet kavar
háttérben ma is bőszen netezek
de nem írok és nem chatelgetek
hátha észrevesznek hogy nem bírom
ha hanyagolnak engem minden síkon
a térbe bekerülni nem merek
ezért fekszem itthon kereveten
széle-hossza nem tűnik fel testemnek
mert rest lettem hogy felemelkedjek
ízületeimnek annyi már
a doki mondta ugyan mit akarnák
ebben a korban jó ha hallom is
nem csak üvöltöm mért jár neki baksis
a számláról már csak a szememet
emelem le s itatom az egereket
forró dróton melegítem a vérem
ebédre aki bírja annak kimérem
a szimmetria nálam alapvető
kezem lábam száma éppen kettő
hogy páratlan eddig egy se maradt
nem a dokin múlt ő mást akart
a kapok-adok értéke nem mérhető
ha szívből jött bármi elegendő
de van egynéhány akinek busásan
megfizetném jóságát egy husánggal
ebédem a sovány vadliba
épp most húzott el s nem lagziba
vagyok hivatalos de másnapos
maradékkal kínál a sarki csapos
az egész rapnek semmi értelme
de hány ilyet nyomat a beteg elme
hogy megírtam az csak azért bajos
majka nem vállalta csak a lajos
2013.05.22.-06.17.
ZsefyZs.
ennek a rapnek semmi értelme
de hány ilyet nyomat a beteg elme
hogy megírtam az csak neked bajos
nem majka lökte s nem is a lajos
lehet kellene egy nagy pofon
két berugás közt bazi eszem-iszony
hogyha kihányom majd ami zavar
a facebookon talán vizet kavar
háttérben ma is bőszen netezek
de nem írok és nem chatelgetek
hátha észrevesznek hogy nem bírom
ha hanyagolnak engem minden síkon
a térbe bekerülni nem merek
ezért fekszem itthon kereveten
széle-hossza nem tűnik fel testemnek
mert rest lettem hogy felemelkedjek
ízületeimnek annyi már
a doki mondta ugyan mit akarnák
ebben a korban jó ha hallom is
nem csak üvöltöm mért jár neki baksis
a számláról már csak a szememet
emelem le s itatom az egereket
forró dróton melegítem a vérem
ebédre aki bírja annak kimérem
a szimmetria nálam alapvető
kezem lábam száma éppen kettő
hogy páratlan eddig egy se maradt
nem a dokin múlt ő mást akart
a kapok-adok értéke nem mérhető
ha szívből jött bármi elegendő
de van egynéhány akinek busásan
megfizetném jóságát egy husánggal
ebédem a sovány vadliba
épp most húzott el s nem lagziba
vagyok hivatalos de másnapos
maradékkal kínál a sarki csapos
az egész rapnek semmi értelme
de hány ilyet nyomat a beteg elme
hogy megírtam az csak azért bajos
majka nem vállalta csak a lajos
2013.05.22.-06.17.
ZsefyZs.
2013. máj. 11.
csak szívemben időz
Azon a napon semmi sem történt,
nem volt ünnep, sem templomban tömjén.
Hétfőt írtak, s szívem, a kripta
fagyban didergett, tavaszban bízva.
Azon a napon semmi sem történt,
fejemben éledt hangyányi örvény.
Buszra sem vártam, időt sem kértem,
tudtam előre Isten is késne.
Azon a napon már nem történt semmi,
a templomban csönd volt, otthon meg senki.
Nem szaladt tovább az elkábult idő.
Azóta Apám itt angyalként időz.
2013.05.10.-2013.08.16.
Zsefy Zsanett
(Meghúzva: 2015.05.10.)
nem volt ünnep, sem templomban tömjén.
Hétfőt írtak, s szívem, a kripta
fagyban didergett, tavaszban bízva.
Azon a napon semmi sem történt,
fejemben éledt hangyányi örvény.
Buszra sem vártam, időt sem kértem,
tudtam előre Isten is késne.
Azon a napon már nem történt semmi,
a templomban csönd volt, otthon meg senki.
Nem szaladt tovább az elkábult idő.
Azóta Apám itt angyalként időz.
2013.05.10.-2013.08.16.
Zsefy Zsanett
(Meghúzva: 2015.05.10.)
2013. máj. 8.
dobbanás-ok
háromezer-ötszázötven
semmi okom hogy közöljem
ötvenegy perc szívdobbanás
közben csendből sincs ráadás
szűk órányi eldönthető
mire érdemes ez idő
ezernyolcvan lélegzetre
herdáljam vagy fogjam perbe
nem úgy telik hogyha unlak
ha szeretlek percként futnak
2013.05.08.
ZsefyZs.
2013. máj. 7.
Azon az éjjel...

egy madár vergődött bennem,
s míg kaszával várt a Hold lesben
a zajok neszekké tompultak.
Azon az éjjel
az árnyak is félrefordultak.
Azon az éjjel
végleg elhagyott minden álmom.
Kopogtattak az ablakszárnyon,
s én tudtam, a szívem maradt kint.
Azon az éjjel
Apámmal szakadt ki.
2013.05.07.
Zsefy Zsanett
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)









