2013. jún. 28.

Hajnalparázs



Ez is egy régi versem....

de valahogy kimaradt a blogjaimból.
 









Monia - http://youtu.be/Mnv7on1Fs9c

Én nem tudtalak mindig átölelni,
megdermedt a vágyott mozdulat,
két karommal átfogtam a lelked,
de nem hagytad, hogy veled gyógyuljak.

Én nem tudtalak mindig átölelni,
pedig minden hajnal  hozzád vezetett,
és veled búcsúzott a fáradt nappal,
az öröm benned feltöltekezett.

Én nem tudtalak mindig átölelni,
most úgy éget, hogy pernye lett szívem,
beborít míg fuldokolva  súgom:
ugye érezted, hogy közben szenvedek?


2010.06.14.
Zsefy Zsanett

Nincsenek megjegyzések: