Köszöntő az égre írva

Édesapámhoz....


Október tizenharmadika..
Másnak babonából félsz ez a nap.
Nekem a szép emlékek emeltek
kalapot ismét, amikor felvirradt.

Most kicsit más minden.
Pedig gondolok mindig rád.
Ez mégis a te napod,
ha hervad is odakinn a virág.

A Nap üzenetet küldött.
Sugaraival bűvöl az árnyékvilág:
ez a kis nyaláb gyermekkorom kacagása, 
a másik már egy kamaszlány.

A harmadik egy anyai szív,
mit unokákkal öleltél magadhoz,
s hogy' őrizted velük a reményt,
talán látod felnőni őket egykor.

Mert úgy lett, - nemhiába kérted -,
áldott legyen érte az ég!
Most én remélem, hogy megtalál végre
felhőkre karcolt jelem, a fény.

Ma gyertyafénnyel idézlek téged. 
Nézem mosolyod gyűrött fényképeken,
s veled égek tovább a lángban,
egy pillantásban, 
mit retinám örökre befogadott.
Ma köszöntenélek. 
De csak gyertya éghet.

Az ajtót résnyire mégis nyitva hagyom..


2010.10.13.
Zsefy Zsanett

*
Édesapám egyik kedvence: LA Paloma
http://youtu.be/DBHkn8_ApJw

Őszi zsongás (3.)

Rozsdalevél zizzen, épp surran az eső,
szivacsos házak során repül az idő.
Ásít és unottan sóhajt a vad fasor,
szelíd utakra dől a bágyadt nyugalom.

Néhány fáradt sugár míg áttör a ködön
ború szitál csendet a nedves rönkökön.
Valahol felzsong néha egy halk orgona,
s a tőkékre ráolvad a nyár mosolya.


2009.08.10.-2013.10.13.
  Zsefy Zsanett

Kép: Maksai János festménye  (Facebookról) 
Megj: 3. variáció

ketrecben

...nem mai...csak kimaradt...

magamba zártam a kintet
ahogy a világ magába zárt
ketrecem lett az Univerzum
benne én
a tömegbe gyűrt magány


2010.06.10.
Zsefy Zsanett

fonákságok...

...fonákságok 1.

Rájöttem, nem is rossz önálló' kötetlen.
De csak, míg nem vagyok önálló kötetben...
...fonákságok 2.

...vigasz...

Beteg:
Doktor Úr! Feltétlen szükség van az újabb érfestésre? A múltkori kettőbe is majd belehaltam, úgy megkínzott.
Ráadásul beparáztam, mert nemrég egy másik kórházban egy beteg karját szétroncsolta az érfesték. Több műtéttel sem tudták helyrehozni.
Orvos:
Sajnos ez is benne van a pakliban. Nem véletlen íratják alá a beteggel műtét előtt a beleegyező nyilatkozatot.
Beteg : 
Köszönöm doktor úr. 
( - magában -: Igazán megnyugtatott.  )

ÖNGÓL

fejemre nem nőtt glória
ember vagyok s nem ló fia
ki csetlik-botlik s jó pipa
ha másnak több a gógyija

leképezem a képeket
mit exponált a képzelet
de van ki ettől lépre megy
és szárnynak látja két kezem

a sorstörött sorsom fölött
sok sortörött sort dörmögök
s lekörmölöm hogy bömbölök
míg magamtól is megtörök


2013.10.06.
Zsefy Zsanett
*
(Fotón: okapi)

ne félj kicsim

..ez is kimaradt a blogjaimból...

(Zeneajánlóm: Édes Kisfiam - trombita - http://youtu.be/dOWjHZkWH8o )

ne félj kicsim
ha sötét van
nem haltak meg a csillagok
csak egy üstökös most fényezi
azután mind ragyog

ne félj kicsim
ha villámlik
nem égnek égi szekerek
csak a Nap szívéből futnak szét
mennybolton az erek

ne félj kicsim
ha az ég dörög
biliárdoznak az istenek
csillaggolyók koppannak ott
egy üstökösfejen

ne félj kicsim
ha fogy az idő
csak a Nap falja a tegnapot
hogy jól lakottan szülje meg
nekünk a holnapot

ne félj kicsim
itt a föld se reng
ha kell kitámasztom neked
három ponton a legbiztosabb
az egyik én leszek

2011.04.14. 
Zsefy Zsanett

Csendes biztató

Fotó: antalvali.com oldaláról










It's Love
http://youtu.be/KENvJVBQ0I0

Párnádba bújt a szó,
amolyan biztató.
Odakint fény szitált,
kertedbe csillag szállt.
Hajadba túrt a Hold,
sarlóján hintaló.
Fakó a képzelet,
ha nem érzékeled:
így érez mind, aki
boldog gyerek.

A parton hársfasor,
szelíden átkarol.
Hozzád indul a szó,
lelkeden elnyúló.
Amíg megérkezem,
magadtól kérdezed:
együtt leszel velem
örök gyerek?

Sátrat húz ránk az éj,
nem zargat lámpafény.
Feketét ölt a csend,
kezeden elpihen.
Benned nem kétkedem,
csak érted vétkezem,
de mint a pillangó 
szárnyal a biztató:
együtt még szép lehet
mind, ami lesz.



Átirat:
2010.12.15.-2012.06.08. - 2013.10.02.-2015.06.10.

Zsefy Zsanett

Az én kenyerem

 

Az én kenyerem a mindennapi álom.
Ha felébrednék lennék éhhalott.
Vágyaimból újraépül várrom,
s a király is jön, pedig elhagyott.

Az én szívem akár egy nagy teknő.
Már naggyá dagadt benne a világ.
Kovásza volt gyermekem, ki felnőtt,
s mert jól gyúrták meg, rám is ő vigyáz.


2013.09.15.
Zsefy Zsanett

Ellentmondásban....

 Mindig elhatározom, hogy többet oda be sem teszem a lábam. Azután mégis azon kapom magam, hogy  elborzasztó verseket olvasok, hsz-eken szörnyülködök, kritikákra és véleményekre bólogatok - ami a kritikákat illeti csak igen ritkán esik meg velem -. Vagy felhúzom magam a plafonig, s már törölnék is mindent, amit odavittem...és tessék: megint feltöltöttem egy újabb művemet.
 Pár éve keresem a helyet, ahol úgy érzem igen, itt érdemes lenni, küzdeni. Volt,  ahol jó volt és van, ahol még most is az (lenne), de valami végül legtöbb oldalról  elriasztott, és továbbálltam. Hol a színvonal, hol a kritika hangneme, de főleg az önkritika hiánya az alkotók és olykor a  kritikusok részéről, máskor a személyes "lustaságom" miatt tűntem/tűnök el.  Mert hsz-elni kellene.... De...
Ez utóbbi  hátterében egészségi állapotom nem feltétlen pozitív változása rajzolódna fel, ha kibontanám... :)
Mindenesetre arra az itt "fel nem fedett" oldalra már alig-alig járok. Vagy nem nőttem fel hozzá, vagy már - egyre jobban megismerve - igazán nem is akarok.
 Az a kevés valóban említésre méltó alkotás az egésznek csak töredéke.  A versek nagy többsége - úgy 90%-a - olyan színvonalú, hogy nem érezném magam jól, mint ki ennek az oldalnak a megítélése szerint maradandót alkotott.
Pedig az elején mindent komolyan vettem. Azután már szelektáltam. Később szórakoztam az egészen. Most már hidegen hagy. Nem izgat, hova kerülnek az írásaim. Mehetnek a süllyesztőbe...elférnek ott.
S aki máshol nem talál már meg, az azon a netes felületen, amíg a portál üzemel - akár évek múltával is - rám bukkanhat, mivel  a szabályzat szerint  nem törölnek semmit.
 Ha szerencsém van olvashat majd akkor is, amikor jómagam - a múlandós beskatulyázás mellett -  már "múlt" is leszek. :)

Az utolsó vonat

A korábbi blogomból kimaradt...bár a megzenésített versem videófeldolgozása nem.. :) 



Jó utat! A kezed elengedtem.
Utolszor még intesz felém.
Kísérjen el mosolygós, ezüstös holdfény,
léptedet vigyázza az ég!

Amíg együtt szálltunk nem fájt,
nem is volt seb sohasem.
Ma az eső csorog, csendben,
szirmot se bont már az őszi szél.

Most egy csillag sír a síneken,
ahogy messze megy az utolsó vonat veled.

Elment hát az utolsó vonat is.
Hullanak már a vadgesztenyék.
Szívemben él az a tóparti szép emlék:
szirmokat bontott akkor a szél.

Amíg együtt szálltunk nem fájt,
nem is volt seb sohasem.
Ma az eső csorog, csendben,
szirmot se hord már az őszi szél.

Most egy csillag sír a síneken.
Az utolsó vonat is eltűnt, veled.



2010.10.26. 
Zsefy Zsanett

Ajándék Apámnak, mert odafent fázik

Csónak ring az alkony-fényben.
Vörös tapéta az ég.

Ráfröcsköl a Nap még némi
erdőtarajt, holdkaréjt.

Tóparti kis vendégházban
Anyám maga. Felhőt köt.

Mikor kész lett, égbe vitte
azt a kevés örömöt.


2013.09.09.
Zsefy Zsanett
(Fotó: Beautiful & Amazing Photo Collection - FB oldaláról)

Egy szeptemberi esten

A hollószárnyú este már csillagfészket készít,
ringó fűszálak hegyén  harmat üt tanyát.
Az erdő felett repülő pöttyöt pulzál s fénylik
a horizonton átfutó utolsó sugár.
A város kérges tüdejéből feltör néhány sóhaj,
utcazajt köhög a csend mielőtt csitul.
Mesét mond a csillagoknak, aztán meg sem szólal,
elszunnyad a nyár s a táj új őszbe simul.


2013.09.08.-2014.02.13.
Zsefy Zsanett

(Fotó: amatorfotosok.network.hu-harmatcsepp)
*
Zeneajánlóm:  

Adieu l'ami_Alain Morisod & Sweet People

http://www.youtube.com/watch?v=hlwpXB-9EmY&feature=share&list=PLB9C961669255447C

A költő és mentora... :)))

Életkép a Dokkon...

http://morcos.kepeslap.com/pingvin_IMAGEshow.asp?imageid=162231

Tükörég

Ó, Istenem az a mennybolt.
Nappal ragyog, éjjel sem holt.
A csillagok cseppnyi szemek.
Kacsintanak s visszanevetsz.


Zsefy Zsanett
(Valamikor 2013. előtt...a Fullextra oldalára, egy hsz-be született..)

Játék...

Tegnap az jutott eszembe, hogyan tudnám egy, esetleg két szóval - mondjuk összetett szavakkal - jellemezni néhány ismerősöm alkotói munkáját, költői munkásságát..... Vajon hogyan érzik? Ráéreztem-e? Vajon saját magamról bennem kialakult képet mások is így látják-e?
...a teljesség igénye nélkül néhányat megosztok: 

Hajnalka Szilágyi- Lumen: lélekfestő - érzésszobrász 
Ilona Nagy Horváth - NHI: rálátó - életzenész
István Kelebi Kiss: képmágus
Mihály Böröczki- Mityka: szómentő - szószobrász 
Pethes Mária: átmentő - gondolatmágus
Ruder Jana: léleknyitogató - szív-hangszerész
Zsefy Zsanett - jómagam -: empátiatolmács

Csak eddig jutottam...
(Fotó: ZIMI világa - FB oldaláról...)
*
A fotóhoz: Nem az a fontos, hol született, hanem hogy nekünk nyílik.

Mosolygós szép napot!

Hol-d-rukk...

Míg legurul a Hold a dombon
nevedet százszor is kimondom,
és úgy izgulok, le ne érjen,
ameddig azt (oly) szépnek érzem.


2013.07.27.
ZsefyZs.

*
Fotó: FB-World of creativity oldaláról.

Anna-napján...emlékezem

EGYSZERŰ DAL ANYÁCSKÁMHOZ

http://youtu.be/ftpWQEvAABk

Még ölbe vennék minden boldog percet,

mit Anyám keze rajtam itt felejtett,

két karjának minden ringatását,

babusgató szeme pillantását.

Elrejteném, senkinek se jusson,

nem osztoznék mással ezen jusson,

enyém legyen akkor is ha mégse,

megkövezném a halált is érte.

Még ölbe vennék minden boldog percet, 

ne az idő nyerje meg a versenyt,

ne hantodra hulljanak a szirmok,

elmondhassam, örömömben sírok.

Idekint a természet 'hogy éled,

nevetésed visszhangzik a szélben,

ablakomat kitártam előtte,

egy kis foszlányt menteni belőle.

A virágcsokrot, amit neked hoztam, 

nefelejcsből, gyöngyvirágból fontam.

Anyácskám, tudom, minden hiába.

Az ölelés már mindkettőnkben árva.

2012.04.26.

Zsefy Zsanett

egy kis kavics

...ez is egy régebbi, tán el is feledett....átirata

Zeneajánló: Al Pacino: Egy asszony illata: 

 http://www.youtube.com/watch?v=2cOnFa02_Ng&feature=share&list=FLvbpr-TfXsmd9M41TloJgUA

csak egy kis kavicsot
sodort partra a tó.
halk koccanás jelezte
szikla tövében elhalón.

a lemenő nap
alkonyt hajolt ránk
sustorgó fák között.
még nem fájult belénk szó,
nem durvultak el ösztönök.

nem értél hozzám,
csak léptünk egyezett.
kis rezdülések fontak körénk
szerelmes perceket.

az idő velünk haladt,
- hát álltunk jó soká -.
ujjainkkal intettük magunkhoz,
s azóta vigyázunk rá.

2010.09.11.-2013.07.17.
Zsefy Zsanett
*
Elvis Presley
http://www.youtube.com/watch?v=TtFN6YQOhj0
*
fotó: Bakk Péter

boldog bulldog

 

nem vagyok én szelíd eb
morogja a szelindek
reggel amint felkelek
azt eszem mit fellelek
virsli kolbász szalámi
esetleg egy nagybácsi
ebédem meg véres szték
lehet séf vagy éppen pék
de vacsorára beérem
ha meghagyják a herémet



2013.07.01.
ZsefyZs.

Fotó szerzője:Bulldogger1969 
Saylor's Doc Holliday, a fawn colored American Bulldog.
Kép származási helye: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Saylor%27s_Doc_Holliday.jpg