
Rozsdalevél zizzen, épp surran az eső,
szivacsos házak során repül az idő.
Ásít és unottan sóhajt a vad fasor,
szelíd utakra dől a bágyadt nyugalom.
Néhány fáradt sugár míg áttör a ködön
ború szitál csendet a nedves rönkökön.
Valahol felzsong néha egy halk orgona,
s a tőkékre ráolvad a nyár mosolya.
2009.08.10.-2013.10.13.
Zsefy Zsanett
Kép: Maksai János festménye (Facebookról)
Megj: 3. variáció
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése