És mégis - átirat

Benkő Dániel: Capricho Arabe  


Seholsincs világban nincsen mennybolt,
se föld, se tenger, se sziget, vagy ár.
Nem űzetett ki paradicsomból
sem nő, sem férfi, szem semmit nem lát.
Nem érzi a test, lebeg vagy szálldos,
s az erekben merre mozdul a vér.
Nincs gravitáció, nem hat semmi,
a sehol világban Isten sem él.
Nincs ember, se állat, szín, csobogás,
nem látod hogyha beborult az ég.
Nem hallod, ahogy bomba tölcsért vág,
pedig anélkül nincs más világban lét.
Szó sem él ott, a pénz ismeretlen,
így nem mondhatod, hogy kincs vagy nekem.
Nem is vágyok oda, hol szeretet sincsen,
összes nyomorával szebb itt veled.



2012.05.21. -2014.04.30.-2016.10.02.
Zsefy Zsanett

http://youtu.be/OXy404il3vA

*

"Mindenütt jó, de a legjobb sehol!"

(Piszkos Fred, a kapitány-Rejtő Jenő)

*

ha szeretnél(ek)

Don Williams - Some broken hearts never mend  - http://youtu.be/fWofTFZRsDQ

szavak nélkül
írnék neked
szólnék hozzád
hangtalan
ölelnélek
kezek nélkül
ha megértenél
arctalan
elég lenne
hozzád érjek
perzselne a
gondolat
lenne éjjel
lenne nappal
sivár világ
buja éj
itt se lennél
bennem laknál
ha szeretnélek
s te szeretnél



2014.04.27.
Zsefy Zsanett

Ajánlás innen oda

Nem ír rólunk balladát az Isten,
de számon tart, mint étkezést a kisded.
Ujja hegyén nem hagy nyomot tinta,
a bibliát ember fia írta.
Fűzfa ágán, ha a napfény billeg,
attól minden bánatom elpilled,
s rápattannék egy kis levélnyélre,
úgy repülnék Isten tenyerébe.
Elzengeném, ami hibát vétett
feledésbe merülhet az égbe',
de addig fordul jó olykor gonoszra,
míg planétánkon hely marad a rosszra.
Egy csipetnyit át kellene írni:
teremtésből a kígyót kinyírni.
A haragot törölni, s a vétket
száműzni a világból, de végleg.



2014.04.23.
Zsefy Zsanett

önámítás

talpadon embernyomok 
könyöködön glória 
szíved helyén kőhalom 
hamis eufória 

tálcán kínálsz ha megéri 
angyalt poklot rejtegetsz 
a koronát előbb-utóbb 
koponyádra te teszed 

2014.04. 

Zsefy Zs.

KEDVEMÉRT

Bepúderezte az ég magát,
csillagoktól ne ragyogjon,
mert értük ég bennem a vágy,
míg bánatommal harcolok.

Ha arcomra bús árnyék feszül,
letörlöm én, hogy kénytelen
tükröződjön kis irgalom
Isten szemében létemen.

Bár kegyét nem osztja bárkinek,
ha velem mégis paroláz,
tudom, hogy hozzám sem rideg,
csak néhanap megzaboláz.


204.04.15.
Zsefy Zsanett

(Fotó: Bakk Zoltán)

A költészet napja - április 11.

József Attila:

TALÁN ELTŰNÖK HIRTELEN..

Talán eltűnök hirtelen,
akár az erdőben a vadnyom.
Elpazaroltam mindenem,
amiről számot kéne adnom.
Már bimbós gyermek-testemet
szem-maró füstön száritottam.
Bánat szedi szét eszemet,
ha megtudom, mire jutottam.
Korán vájta belém fogát
a vágy, mely idegenbe tévedt.
Most rezge megbánás fog át:
várhattam volna még tiz évet.
Dacból se fogtam föl soha
értelmét az anyai szónak.
Majd árva lettem, mostoha
s kiröhögtem az oktatómat.
Ifjúságom, e zöld vadont
szabadnak hittem és öröknek
és most könnyezve hallgatom,
a száraz ágak hogy zörögnek.

1937. november

Zsefy Zsanett: A Költő halála

Orgonasípok dallamára 
díszsortűz nem robban bele a tájba,
a déli harangszó sem érte szól.
(Tán halkan mormol imát az olvasó)

Földi létünk tüze és virága
egymás mellett megfér csendesen:
egyik hév, másik szelíd alázat,
a Költő tudja, mikor melyik legyen.

Az utolsó tűzvirág szirmain nem verssor éled,
a kijátszhatatlan másvilág lángja az,
mi porhüvelyt sem hagy e hálátlan földi létnek,
de az utókornak Ő mégis örök marad. 
                                         
                                           
2011.-2012.

                                                                                                                 

szívemre hangoló

Don Williams -- I Believe In You 
https://youtu.be/RksFhgayhtY

kicsit lehetsz béna
mint aki szerelmes
esténként meg néma
hajnalban kegyelmes

közben hozzám bújva
egy kicsikét lüktess
a szívedre húzva
szemeidben fürdess

a zajt tapaszd falra
dübörögjön máshol
csendet ölts magadra
ha nekem világolsz

ne nyúlj a parázsba
inkább bennem égj el
az lesz a varázslat
ha együtt leszünk fény jel



2014.04.09.
Zsefy Zsanett

JÁTÉK(OM) NÉLKÜL

a bátortalan reggelek 
kóchajadban rezgenek
szádon nappal mosolya 
fülcimpádon csók nyoma
az est ha rád néz felderül 
és gondolatban száll repül
s az éj nélküled oly sivár 
hogy visszasírlak "rongybabám"

2014.04.04.

Zsefy Zs.

Átirata: http://lelekelek.blogspot.hu/2017/01/meg.html

még

a bátortalan reggelek
kóchajadban rezgenek
szádon nappal mosolya
fülcimpádon csók nyoma
az est ha rád néz felderül
és gondolatban száll repül
de az éj nélküled oly sivár
hogy emlékekért visszajár
            
2014.04.04.-2017.01.07.

Zsefy Zsanett 

Veneta Docheva festménye alá: ha az ecsetnek lelke van

Veneta Docheva festménye (Facebook)

ha az ecsetnek lelke van


a fáradt lila mint képkeret 
összefogta a kék eget
s a parti rozsdás lombokon 
az ecset tovább vándorolt
a sáskazöld s a fényhiány 
a kép sarkában őrként állt
de messzebb mégis felderült 
a tó vizén pár színes fürt 


2014.04.04.
Zsefy Zsanett

Holtomiglan...(átsimítva...)

(régebbi versem átsimítva...)


Én oktalan beloptalak, s most itt dobogsz
e szűk keretben, míg kezemben kihűl a hely,
tenyered melege útra kel..

Az égben köttetett, mi lent vált valóra,
s az óra azóta ketyeg. Az érben még lüktet 
a szerelem, a sokadik kikelet rendre ébreszt 
világot, terem rolók mögött újabb álmot.

Csak az ősz ne jönne. Akkor nem mennénk ölre,
sem szavakkal nem szúrnánk agyon a napot, de
a papot áldanánk aki a paplakban adott össze, 
hogy állapodjunk meg örökre.

Nem gördítettem akadályt eléd, talán csak 
fátylamat, ami mínusz tizenötben lett hirtelen-
kemény. Elég csapás volt az nekünk, ám 
hétévente mégis minden esküt feloldva újra 
megerősíttetnék. S, ha szépkorban már
meglepőbb lenne egy eskü, mint a halál, 
az a pár év lehetne hetedhét országra szóló
újabb talány.


2012.03.19.-04.18.-2014.04.03.
Zsefy Zsanett

Piszkos fantáziaképek

ÁTIRAT...
A cím eredetileg "Fantázia" volt, de 2017.03.30-án megváltoztattam.

A hiányzókat
a napi szennyes közt találtam,
kopottak voltak s mint papírangyalok
röptelen, árván várták,
megőrzöm őket
vagy eldobom.

Átfesthetném, gondoltam balgán,
más fényben tündökölne mind,
szárnyukat mosni mégse kéne,
ha szétfoszlanának,
elvesznének,
akár bennem a hit.

Inkább kiszakítom magamból azt a párat,
s hagyom, hogy elszálljanak.
Ami marad, azt a néhány szennyest
- enyém-tied játékaink -
jobb is, ha rejtem,
mert lehet másnak
rosszak a szándékai.


2014.03.01. -2015.02.03.
Zsefy Zsanett