sokszor fohászkodtam lapulva a kútban.
Fent olyan fényes volt, lent én voltam árnyék,
magamba zuhantam pedig most felállnék.
Látom a kezeket, egyik sem az enyém,
felemelnének tán, ha nem lennék szerény.
Bennem egy kisördög, a pokol sem álca,
gyakorolni járok át a másvilágra.
2014.01.06.
Zsefy Zsanett
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése