Oldalak
- Főoldal
- SEHOLSINCS Világ - korábbi blogom
- VERSEIM - 1.
- VERSEIM - 2.
- VERSEIM - 3.
- VERSEIM - 4.
- Verseim - 5. és egyebek
- Prózák és szösszenetek
- Fotók rólunk
- NETKÖTETEM
- VIDEÓIM - 1. és megzenésített/hangos verseim
- VIDEÓIM - 2
- EZ IS, AZ IS
- ...mintha bemutatkoznék...
- Publikációk-pályázatok
- LINKOLDAL
- Receptjeim
- Dalszövegek
- Verseimhez csatolt zenék linkjei
- FOTÓK-MI
- FOTÓK - TAPPANCSOK
- Utcánk mostani és korábbi árvái
2014. dec. 2.
Anyám, s Apám titka - 1955 Karácsonya
Már kopott bennem, mégis fel-felsejlik
a szívkapuban ácsorgó varázs.
Oly halkan csendül az a kis csengettyű,
nem is hallja rajtam kívül más.
Úgy beengedném újra, ha itt járna,
dobbanásnyit lüktessen belém
egy halk nevetés és a benne csengő
karácsonyi ének, ők és én.
A pince mélyén ketten sürgölődtek,
angyalok voltak, ma csillagok.
Hogy ragyogtak a díszek és a csendre
az angyalhaj selymesen ráomolt.
A gyertyafényben ahogy ott időztek
szárnyaikon pihent a jövő(m).
Míg lestem őket mentséget kerestem,
nem én, de ők voltak cselszövők.
2014.12.02.
Zsefy Zsanett
*
Fotó: Dehír oldaláról
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése