2013. dec. 23.

Zsefy: Seholsincs Világ: KARÁCSONYI MEGLEPETÉS

Zsefy: Seholsincs Világ: KARÁCSONYI MEGLEPETÉS: BOLDOG KARÁCSONYT! Kedveseim! Az angyalok ma betoppannak az ablakon, pici topánjuk nem koppan, arany hajukban fény...

KALÁCSBA FONVA - (átirat)2


(Susan Boyle-http://youtu.be/xRQzyAPfsIg)


Ma monitorcsendben vágyom mosolyra,
fenyőn pihenő lágy csengettyűszóra,
kalácsba font szavak ízére, mesékre,
gyermekeimtől áldó ölelésre.
Valami nagy-nagy tűzre a szívembe,
parazsából szikrákat fűzni estre,
anyám hajának hajnal-illatára,
otthon-melegre padoknak utcákba.

Adnék szigetet, holnap-biztonságot,
körbe keríteném azt a kis világot,
kizárnék onnan könnyet, pénzt és fegyvert,
éjtől is vigyáznám színekkel a reggelt.
Mert már csendre vágyom és mosolyokra,
nem magukra hagyott halk sikolyokra,
és kalácsba font szavaknak ízére,
szeretetre az emberek szívébe.



2011.12.12.-2013.12.23.-2014.12.21.
Zsefy Zs.

2013. dec. 22.

Ne kutasd álmom!

Egy korábbi versem átirata...

A cigány, ha húzza és könnyed arcod mossa,
te nem kérdezed tőle hol tanult zenét,
a génjei hordozzák, a vére része,
pártfogója múltja, s több nemzedék.

Az emlék - s mit megtanultam régen -
hatvanhoz közel már lassan megkopik,
a kémcsövet letettem,
többé azt sem kérdem,
excellben írjam-e a dolgaim.

Álmaim már színtelenné fogytak.
Csak ritkán látok vadvirágokat.
A rajzlapot régen félredobtam,
a hegedűm is undok, mostoha,

Hangom rekedt, - halkan szól az ének -,
emlék csupán, mit tükör nem mutat.
A szép napok is ritkábban kísérnek,
őrzöm őket, hogy el ne fogyjanak.

Ne kutasd okát miért most,
miért így és meddig,
fogadd el, ha gondolod!
Én se kérdem okát e földi létnek.
Megélem, de olykor ébren álmodom.



2009.08.10.-2013.12.22.
Zsefy Zsanett

2013. dec. 21.

Angyalok


Kószálnak sötétben,
jégfátyol tükrében
fésülik hajukról
a csillag-szikrát.
Ruhájuk fodrában,
jégvirág csokrában
rejtik a pálcájuk
varázsporát.

Gyerekek fülébe
dúdolnak, mesélnek,
homlokról csókolják
a láz nyomát.
Suttogják szerényen,
másoké az érdem,
s holnap már álmodhatsz
újabb csodát.


2009. nov.13.
Zsefy Zsanett 

2013. dec. 15.

A kör peremén


Én nem tudom már, merre járok,
minden út magába fut.
A kör velem egyszer bezárul,
s nincs érintő, nincsen húr.
Kiszámolnám, mikor lesz vége,
ha egyenesként égbe jut.
De Isten tudja, mennyit érhet,
ha az ember mindent tud.


2013.12.16.
Zsefy Zsanett

(Fotó: Facebookról)

Téli kép

... ezt a versemet is elővarázsoltam a múltból... :)















 Nézd, a város milyen szép!
 Takarója hófehér,
 angyalszárnyán a pihék
 jégből horgolt hócsipkék.

 Nézd a fákat, tündérnép!
 Virágköntösük fehér,
 papucsuk is téli rét,
 hattyúfehér, puha még.

 Nézd, a fenyő milyen szép!
 Izmot növeszt rá a tél,
 de kivágják, s a szegény
 azt sem tudja, hogy miért...


 2009.12.05.
 Zsefy Zsanett

2013. dec. 11.

Havas tavasz

A "Túlhordott tavasz" átirata...a márciusi télről -  2013.

Hó fedi a földet, zöldet,
nap vöröse bágyadt kő lett.
Tél leplezi utak sorát,
rügyekre húz dérkoronát.
Jeges széllel száguld Isten
rendet rakni földi priccsen.
Ember kezét visszatartja,
erre másnak nincs hatalma.
Esendőkkel bármit tehet,
míg a vállán rándít hetet.
Szívathat is jókedvében,
jelet oszthat hozzánk mérten:
Vegyük észre azt a csendet,
amibe a halál kerget.
Addig együtt zengjünk ódát,
madarakkal fújjuk nótánk.
Keservünket húzzuk csőbe,
lelki szelektív gyűjtőbe.
Ne papoljunk, hagyjuk papra,
bohócruhát öltsünk hatra,
s vigyorogjunk rá a télre!
Talán ráfut egy nagy lékre.


2013.03.15.-átírat: 2013.12.11.
Zsefy Zsanett

2013. nov. 1.

Mindenben téged kereslek

...egy régi versem....Halottak napjára...

Szóhiányos csendes este,
emlékekbe temetkezve
versek felett elmerengek.
Mindenben téged kereslek.

Bíbor fényű alkonyatban,
délre húzó madarakban,
a búcsúzó nyárutóban,
mindenben téged kereslek.

Korhadó fák nyögésében,
a viharos őszi szélben,
fagyos éjek köpenyében,
mindenben téged kereslek.

Temetőben sírod felett
kinyújtanám mindkét kezem,
ölelnélek – nem tehetem.
Mindenben téged kereslek.


2009. 10.21.
Zsefy Zsanett

2013. okt. 26.

Hiány a szívemben













http://www.youtube.com/watch?v=0iCPJx2yv90&feature=share&list=FLvbpr-TfXsmd9M41TloJgUA


Szótlan voltam, meg ne rettenj,
arcod mégis félve rezzent,
pedig csak egy rigó röpte
szöszmötölést szőtt a csöndre.
Emlékezni ráér holnap,
addig beszélj, ugye jól vagy?
De ráhajolt a béna vágyra
a pillanat némasága.
Fojtogatott, veled sírtam,
a világ, hogy lehet vígan?
Öleltelek, s ahogy féltem,
kiszakadtál már egészen,
Apám.


2013.06.19.
ZsefyZs. 
*
(Korábbi címe: "Utolsó ölelésed" )
*
A dal másik linkje:
http://www.youtube.com/watch?v=0iCPJx2yv90&list=FLvbpr-TfXsmd9M41TloJgUA&index=86

2013. okt. 25.

Zsefy: Seholsincs Világ: valami új kell

Zsefy: Seholsincs Világ: valami új kell: valami más kell  valami új valami ami mai nem valamiféle megszokott rím avitt gondolat az évszakok már régen elavultak modern világot ...

2013. okt. 22.

Éveim2 - születésnapomra


Hogy eggyel több az sosem gond,
tagadni számát badarság,
könnyezni érte kisebb rossz,
ha elpazarolt, s butaság.
Mi eddig volt őszinte, szép,
- a Rút idővel elszelel -,
a szem megőrzi, s minden év
a szívben végső helyre lel.


2013.10.22.
Zsefy Zsanett

Zeneajánlóm: 
Melina Mercouri: Na me Thimase
(http://youtu.be/CD6PUfTF5oQ)


Ilyen kardvirágból kaptam egy hatalmas csokrot nagyobbik fiunk születésekor a páromtól...  :) 

2013. okt. 17.

Pusztába kiáltott szavak

Isten a fülén ül, lehet ő is vénül.
Neki tág a világ, míg nekem egyre fogy.
Bár az én lábam fáj, s nem az övé kékül,
mégis én vagyok az, ki elé térdre rogy.

Mindent látó szeme közönyösen bámul.
Míg nekünk korrigálni nagyon rizikós,
ő kompetens lenne, szíve mégsem lágyul,
pedig itt az élet ma még nem fikció.

2013.10.16.-2013.12.12.
Zsefy Zsanett

2013. okt. 13.

Köszöntő az égre írva

Édesapámhoz....


Október tizenharmadika..
Másnak babonából félsz ez a nap.
Nekem a szép emlékek emeltek
kalapot ismét, amikor felvirradt.

Most kicsit más minden.
Pedig gondolok mindig rád.
Ez mégis a te napod,
ha hervad is odakinn a virág.

A Nap üzenetet küldött.
Sugaraival bűvöl az árnyékvilág:
ez a kis nyaláb gyermekkorom kacagása, 
a másik már egy kamaszlány.

A harmadik egy anyai szív,
mit unokákkal öleltél magadhoz,
s hogy' őrizted velük a reményt,
talán látod felnőni őket egykor.

Mert úgy lett, - nemhiába kérted -,
áldott legyen érte az ég!
Most én remélem, hogy megtalál végre
felhőkre karcolt jelem, a fény.

Ma gyertyafénnyel idézlek téged. 
Nézem mosolyod gyűrött fényképeken,
s veled égek tovább a lángban,
egy pillantásban, 
mit retinám örökre befogadott.
Ma köszöntenélek. 
De csak gyertya éghet.

Az ajtót résnyire mégis nyitva hagyom..


2010.10.13.
Zsefy Zsanett

*
Édesapám egyik kedvence: LA Paloma
http://youtu.be/DBHkn8_ApJw


Őszi zsongás (3.)


Rozsdalevél zizzen, épp surran az eső,
szivacsos házak során repül az idő.
Ásít és unottan sóhajt a vad fasor,
szelíd utakra dől a bágyadt nyugalom.

Néhány fáradt sugár míg áttör a ködön
ború szitál csendet a nedves rönkökön.
Valahol felzsong néha egy halk orgona,
s a tőkékre ráolvad a nyár mosolya.


2009.08.10.-2013.10.13.
  Zsefy Zsanett

Kép: Maksai János festménye  (Facebookról) 
Megj: 3. variáció

2013. okt. 11.

ketrecben

...nem mai...csak kimaradt...

magamba zártam a kintet
ahogy a világ magába zárt
ketrecem lett az Univerzum
benne én
a tömegbe gyűrt magány


2010.06.10.
Zsefy Zsanett

2013. okt. 10.

fonákságok...

...fonákságok 1.

Rájöttem, nem is rossz önálló' kötetlen.
De csak, míg nem vagyok önálló kötetben...
...fonákságok 2.

...vigasz...

Beteg:
Doktor Úr! Feltétlen szükség van az újabb érfestésre? A múltkori kettőbe is majd belehaltam, úgy megkínzott.
Ráadásul beparáztam, mert nemrég egy másik kórházban egy beteg karját szétroncsolta az érfesték. Több műtéttel sem tudták helyrehozni.
Orvos:
Sajnos ez is benne van a pakliban. Nem véletlen íratják alá a beteggel műtét előtt a beleegyező nyilatkozatot.
Beteg : 
Köszönöm doktor úr. 
( - magában -: Igazán megnyugtatott.  )

2013. okt. 6.

ÖNGÓL


fejemre nem nőtt glória
ember vagyok s nem ló fia
ki csetlik-botlik s jó pipa
ha másnak több a gógyija

leképezem a képeket
mit exponált a képzelet
de van ki ettől lépre megy
és szárnynak látja két kezem

a sorstörött sorsom fölött
sok sortörött sort dörmögök
s lekörmölöm hogy bömbölök
míg magamtól is megtörök


2013.10.06.
Zsefy Zsanett
*
(Fotón: okapi)

2013. okt. 3.

ne félj kicsim

..ez is kimaradt a blogjaimból...


(Zeneajánlóm: Édes Kisfiam - trombita - http://youtu.be/dOWjHZkWH8o )

ne félj kicsim
ha sötét van
nem haltak meg a csillagok
csak egy üstökös most fényezi
azután mind ragyog

ne félj kicsim
ha villámlik
nem égnek égi szekerek
csak a Nap szívéből futnak szét
mennybolton az erek

ne félj kicsim
ha az ég dörög
biliárdoznak az istenek
csillaggolyók koppannak ott
egy üstökösfejen

ne félj kicsim
ha fogy az idő
csak a Nap falja a tegnapot
hogy jól lakottan szülje meg
nekünk a holnapot

ne félj kicsim
itt a föld se reng
ha kell kitámasztom neked
három ponton a legbiztosabb
az egyik én leszek


2011.04.14. 
Zsefy Zsanett

Csendes biztató

Fotó: antalvali.com oldaláról










It's Love
http://youtu.be/KENvJVBQ0I0

Párnádba bújt a szó,
amolyan biztató.
Odakint fény szitált,
kertedbe csillag szállt.
Hajadba túrt a Hold,
sarlóján hintaló.
Fakó a képzelet,
ha nem érzékeled:
így érez mind, aki
boldog gyerek.

A parton hársfasor,
szelíden átkarol.
Hozzád indul a szó,
lelkeden elnyúló.
Amíg megérkezem,
magadtól kérdezed:
együtt leszel velem
örök gyerek?

Sátrat húz ránk az éj,
nem zargat lámpafény.
Feketét ölt a csend,
kezeden elpihen.
Benned nem kétkedem,
csak érted vétkezem,
de mint a pillangó 
szárnyal a biztató:
együtt még szép lehet
mind, ami lesz.



Átirat:
2010.12.15.-2012.06.08. - 2013.10.02.-2015.06.10.

Zsefy Zsanett