2015. jan. 14.

De bocsásd meg a mi vétkeinket

Az én Drága Édesanyám (Anna), az én Őrangyalom már 1999. január 15. óta fentről vigyáz rám. :((((
Ma 2015. január 14.én - utánament az én Drága Nagynéném (Anna), az én Nusikám, szinte második anyukám is. :(((

Amíg néném szoknyájába bújtam
drága anyám harcban állt a kórral,
tette értem, voltam szeme fénye,
nem értettem, hogy ugyan mi végre
nincs mellettem, akit úgy imádnék,
isten adta legszebbik ajándék.
Ki ringatott - nem emlékszem arra -,
szülőanyám, mondták, az Etuska,
mégis más 'ki fejem simogatta,
nádfedeles magányom oszlatta.
Három év mi pihent gyermekvállon,
nem sejtettem, mért nem engem ápol.
Kórteremből menve visszanézett,
hogy másért sírtam, könnye előtévedt.
***
Most itt állok. Szemed hályogában
régi emlék sejlik bánat-ágyban.
Szívem hasad utolsó szavadtól:
bocsáss meg, ha nem adtam magamból.
***
Odakint a fagyos szél feléledt,
úgy tombolt, hogy csontjaimba égett,
lábam roggyant, egy pad nagyon vonzott,
fülemben, hogy ráztak egy kolompot.

***
Másnap délben kezemben az inge,
rajta vérfolt, még az is áldott dísze.
Hogy káromoltam akkor a jó istent!
 ...de  bocsásd meg  a mi vétkeinket!



2011. március 11.
Zsefy Zsanett

Írtam Drága Édesanyám (Anna) halálára - 1999.január 15. - és Drága Nagynéném (Anna) - 2015.január 14. - távozására itt is megosztottam.... frown emoticon 
*
(Valahogy a blogjaimból kimaradt...)

Nincsenek megjegyzések: