De hajnalban már

/..sokadik átirat..de talán ez a végleges/
Zeneajánló:  http://youtu.be/b44-5M4e9nI

...a tisztaszobában az asztalon
volt kiterítve a Dédmamám.
Sápadt arcán nyugalom,
bennem félelmet keltett a halál.
Ésszel nem fogtam még fel.
*
Most is látom a kis padon
feketében a ház előtt:
kezében botján pihent meg
a fáradt múltidő.
Semmibe révedve várta
a reménytelen holnapot;
kongó kolomp hangjára
riadt minden reggel,
míg lejöttek az angyalok.
De addig hányszor mondtam,
ne halj meg, Dédike!
Ő fejemet simítva súgta,
a kaszást elűzzük messzire.

Mégis
a tisztaszobában az asztalon
volt kiterítve a Dédmamám.
Élt észrevétlen, mint elnyelt sóhaj.
A mennybe is csendben szállt.
Szót sem ejtve aludt el éjjel.
Nem hallotta, hogy mondom:
jó utat...

A tisztaszobában az asztalon
játszottam addig oly' sokat.

 

2009.12.20.-2013.04.02.
ZsefyZs