Magyar vagyok, de erdélyi őssel,
ott született anyám éppen ősszel.
Alig tizenkilenc mikor átjött
a nyomorból, itt is alig volt több.
Segítette magyar, sváb s az égből
édese is, aki óvta régről.
Úgy vezették, hogyha néha fájna
ne érezzen hiányt, s amíg lába
vitte messze, s kereste új helyét,
akadt szülő, testvér, hogy megvédjék.
Míg felnőttem Erdélyt nem is láttam,
látatlan is tiszteltem a tájat.
Mikor végre elvetődtem arra,
mi anyám-szíve fájdító darabja,
nem kevertük pirosat a zölddel,
kártyán sehol sem játszottunk földdel.
Zászlók színét a tájban kerestük,
jövőt együtt a szívekben lestünk.
Megosztottuk könnyeink, s örömmel
összenőttünk közös anyafölddel.
Eltemettem apám, anyám, s túlnan
megszakadt már valami a múltban.
Amit kaptam, hoztam, viszem másnak,
szó nélkül is összedobbanással.
2013.03.22.
ZsefyZs.
Igazfalváról 47-ben két bátyjával és Édesapjával jött át Édesanyám, Barabás Anna. Édesanyját már kisgyermekkorában elveszítette. Két lánytestvére Romániában maradt...
A Dokkra édesanyám nevén töltöttem fel.
VálaszTörlésCsendes összedobbanásban
VálaszTörlésMagyar vagyok, de erdélyi őssel,
ott született Anyám éppen ősszel.
Alig tizenkilenc mikor átjött
a nyomorból, itt is alig volt több.
Segítette magyar, sváb s az égből
valaki más, aki óvta régről.
Úgy vezették, hogyha néha fájna
ne érezzen hiányt, s amíg lába
vitte messze, s kereste új helyét,
akadt szülő, testvér, hogy megvédjék.
Míg felnőttem Erdélyt nem is láttam,
látatlan is tiszteltem a tájat.
Mikor végre elvetődtem arra,
mi anyaszívnek fájdító darabja,
nem kevertük pirosat a zölddel,
kártyán sehol sem játszottunk földdel.
Zászlók színét a tájban kerestük,
jövőt együtt a szívekben lestünk.
Megosztottuk könnyeink, s örömmel
összenőttünk közös anyafölddel.
Eltemettem Apám, Anyám, s túlnan
megszakadt már valami a múltban.
Amit kaptam, hoztam, viszem másnak,
szó nélkül is összedobbanással.
Facebookon:
Csilla Szentesi Bakkné
2014. április 5., 8:20 ·