Pőrére vetkőzve - átirat

Csak egy vagyok a sok közül. Nem jobb s nem kevesebb.
Mi embernek megadatik, rajtam is felleled.
A test csak foszló háncs, mit lefejthet a szeretet,
s pőrén maradnak, mint az esték, a kusza jelerek.
De, ha koronáig hordták, amit lelkem rejteget,
előtörnek, mint a fecskék és átfestik a zord eget.


2012.07.30.-2014.01.29.
Zsefy Zsanett